Hargita hegység
péntek, 2016. december 09., 17:19:34

Hargita hegység

madarasi hargita23Hargita megye legismertebb, névadó hegysége a megye földrajzi gerincvonalán helyezkedik el. Központi helyzeténél fogva, tetejéről beláthatók még a távoli Fogarasi-havasok is, a nyugati lábainál elterülő és a Nagy-Küküllő által kirajzolt Udvarhelyi-kismedence, vagy a keleti oldalát végigkísérő Olt mente (a Csíki-medencék füzére), ezeken túl a Nagy-Hagymás és a Csíki-havasok egymásba fonódó, hosszú gerince zárja le a fenséges panorámát.

Északon, a Libán-tetővel (1000 m) kapcsolódik ikertestvéréhez, a Görgényi-havasokhoz; míg déli hegylábai a Hatod-tetőig (710 m) nyújtóznak, ahol a Baróti-hegységgel érintkezik. A Hargitához tartozik a hegységtől kissé elkülönülő Csomád–Büdös-hegycsoport is, amely átnyúlik, az Olt törésvonalán, a Tusnádi-szoroson, kelet felé. A bálványosfürdői országút legmagasabb pontján, a Hotel Best Western előtt, a Sósmezőn kapcsolódik a Bodoki-hegységhez. A Csomád hegytömb a Hargita vonulat legfiatalabb részét képezi. Közepén foglal helyet az erdélyi újvulkáni hegylánc páratlan szépségű ékszere, Közép-Európa egyetlen, még épségben lévő krátertava, a híres Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

Hosszúsága légvonalban 70 km, gerinctúra ösvénye 90 km. Szélessége, beleérve a kiterjedt nyugati Hargita-fennsíkot (platót) is, 30–40 km. A középmagas hegyvonulat területe félszerese a Fogarasi-havasok területének, 1500 km². Legmagasabb, boltozatos, nem hegyes csúcsa a Madarasi-Hargita, 1800 m. Neve Fekete-hegyet jelent, ami a Mongóliából ismert Hara–Gita-hegy nevének analógiája, hun örökség.

 

Szerző: Zsigmond Enikő