Természeti
 
A természeti adottságok térképe letölthető itt.
 Természeti értékek és adottságok 
 
Csík vidéke
  Felcsík kistérség
A Felcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkmadaras, Csíkmadéfalva, Csíkrákos, Csíkcsicsó. Lakosainak száma 18790. Területe 58408 ha, melynek 13% szántó, 30% erdő.
Nagyhagymás-hegycsoport (Munţii Hăşmaş, Munţii Hăşmasu Mare) a Keleti-Kárpátok egyik legváltozatosabb domborzatú tájegysége. Mintegy 40 km hosszan és 10–15 km szélességben húzódik Hargita és Neamţ megye határán. Legmagasabb csúcsai: Nagyhagymás (Hăşmaşu Mare, 1793 m), Fekete-Hagymás (Hăşmaşu Negru, 1774 m), Öcsém-tető (1709 m), Likas (1676 m), Egyeskő (Piatra Singuratică 1609 m). A Nagyhagymás vonulatát helyenként fenyőerdők borítják, a kiemelkedő sziklacsúcsok azonban többnyire kopárak. A sziklaormok védett növénye a havasi gyopár.
A Naskalat (Naşcalat) csoportja erint a Csíki-havasokhoz tartozik, annak északi hegytömbje. A Felcsík és a Gyimesek között emelkedő vonulat főbb magaslatai: Naskalat (1566 m), Bocs (1374 m), Lóvész-tető (1290 m), Pogányhavas (1352 m).
A Csíki-medence (Depresiunea Ciucului) az egyik leghosszabb kárpátközi medence. Nyugatról a Hargita-hegység, keletről a homokkő láncolatú Csíki-havasok határolja. Észak-déli irányú, 800-650 m magas hegyközi medence az Olt folyó mentén. A hármas osztatú Csíki-medence tipikus vulkáni elgátolású süllyedék: a Felcsíki-, a Középcsíki- és az Alcsíki-medence.
 
Csíkszenttamást (Tomeşti) a hagyományőrző csíki falvak között tartják számon. A Templomdombon gejzírkitörésből származó opál rakódott le. A határban dolomitos márvány fordul elő fehér, sárga, szürke, sőt vöröses változatban. A krémszínű dolomitos márványt (a krémmárványt) a szobrászok nagy előszeretettel használják.
 Csíkszentdomokos (Sândominic) Jelentős a faipara és a kőbányászata, háziipara és népművészete is gazdag hagyományokkal rendelkezik. Nyugaton a Garados-hegy (948 m) és délnyugaton Garados-farka (906 m) kristályos dolomit masszívuma emelkedik, melynek mészköveit, mozaikját ma is termelik.
 
Pogányhavas kistérség
A Pogányhavas kistérséget alkotó községek: Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk (Bákó megye). Lakosainak száma 21046 fő. A kistérség területe 34764 ha, melyből 9% szántó, 27% erdő.
Csíki-havasok szűkebb értelemben a flisvonulatnak a Szépvízi-hágótól (1159 m) az Alcsíkot Kászonnal összekötő Nyerges-tetőig (878 m) húzódó része. Fontosabb magaslatai: Sajhavas (1555 m), Szellő-tető (1496 m). Középcsík területén, Csíksomlyó közelében a neogén vulkáni vonulat két hegykúpja is ideékelődik: a Nagy- és a Kis-Somlyó hegye. A vízhálózat többnyire a Tatros folyó felől tárta fel (Csügés, Szulca, Csobános, Uz pataka).
Csíki-medencesor a Maros és az Olt forrásvidékének dombsági térszínéből déli irányba kinyíló medencefüzér. Északon a Marosfői-hágón (896 m) kapcsolódik a Gyergyói-medencével, míg délen a Tusnádfürdői-szoroson (650 m) át viszi az Olt a medence vizeit a háromszéki Szépmező felé.
 Csíkszentmiklós (Nicoleşti). A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban egy földgátat emeltek, így jött létre a csíkszépvízi víztározó.
 Gyimes vidéke (Gyimes völgye). Gyimes sajátos „Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes völgyét, három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Mijloc) és Gyimesbükk (Ghimeş-Făget – ma Bákó megyében van). Az itt élő magyarokat gyimesi csángóknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai csángóktól. A több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángókat a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként tartják számon. Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapja az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és a háziipar. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban” a nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén fontos tényező a gyimesi ember életében. Mivel a nagyipar nem alakult ki, így a háziipar és a kisipar egyes ágai kaptak erőre. A gyimesi ember az önellátásra rendezkedett be, különösen az épületek építése, az élelem, ruházat előállítása terén. A településszerkezet is sajátosan módosult: a völgyekben a hosszanti útifalu, míg a mellékvölgyekben, a patakokban a szórvány több változatával találkozhatunk. Sajátosan alakultak a vidék néprajzi hagyományai is. E vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek egyik sajátos népi eszköze, a gardon, puhafából készült teknő alakú, egyhúrú ütőhangszer. A gyimesi csángóknak jellegzetes népi viseletük van. A völgyben megtett, a Gyimesi-szorosban a Rákóczi-vár romjai vannak.
 Gyimesközéplok (Lunca de Jos). Havasi telepekből álló szórványtelepülés. A Jávárdi völgyében több helyen mészkősziklák fehérlenek, a patakon egy 6–8 m magas vízesés tekinthető meg, melynek neve Zúgó.
 
Alcsík kistérség
Az Alcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkszentmárton, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentlélek, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy, Csíkkozmás. A kistérség lakossága 65760 fő. Területének 15% szántó, 38% erdő. Alcsík a pityóka hazája, termesztésére vonatkozó első adatok 1801–1805 körüliek. Alcsík híressége a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban szőtt csíki festékes szőnyeg.
 Csíkszentkirály (Sâncrăieni). Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz előfordulása. A Borsáros természetvédelmi terület az Olt jobb partján terül el 1 km-es hosszúságban, 50–200 m szélességben. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír, a mocsári kőrontó, a rovarevő keskenylevelű harmatfű, hamuvirág. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették. Csíkszentkirályi Lucs havasi tőzeglápja Erdély és Hargita megye legnagyobb havasi tőzeglápja, 120 hektárnyi természetvédelmi terület. A Lucs hírnevét botanikai, életföldrajzi szempontból jellegzetes növényeinek, jégkorszaki maradvány-növényeknek, növénytársulásainak köszönheti. A láp növényi ritkasága a jégkorszaki tundra növényzetéhez tartozó alig egy-két arasznyi pici nyír (Betula nana), melynek ez a legdélibb előfordulási helye a világon.
Csíkverebes (Vrabia). A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják.
Csíkszentimre (Sântimbru). A csíkszentimrei Büdös-fürdő, fő erőssége a szén-dioxidot (CO2) és kénhidrogént (H2S) tartalmazó gázömlés.
 
Csomád–Bálványos kistérség
A Csomád-Bálványos Kistérségi Egyesület települései: Tusnádfürdő, Tusnád, Csíkkozmás, Torja és Sepsibükszád (Kovászna megye). Alakulási évében népessége: 11348 fő, területe 49320 ha, (13% szántó, 39% erdő) volt. Jelenlegi népessége 9842 fő.
A Déli-Hargitát az Olt tusnádfürdői áttörése választja el a Csomád-hegycsoporttól. Négy vulkáni építményből épül fel. Legmagasabb csúcsai a Kakukk-hegy (1558 m) és a Nagy-Piliske (1374 m). A Lucs (1229 m) kalderáját nagy kiterjedésű tőzegláp borítja. A Csomád (Ciomatu) hegycsoport a Szent-Anna tó és a Mohos-láp kettős kráterét övező, szinte teljesen ép vulkáni építményben, a Nagy-Csomádban (1294 m) tetőzik. A Büdös-hegy (1143 m) fehér színű kaolinosodott andezitből áll, nevezetessége a kénhidrogén- és széndioxid-kigőzölgéseiről híres Torjai-büdösbarlang. A tőle nem messze emelkedő Bálványosvár (1040 m) a vulkáni hegysor utolsó tagja.
 
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. 2002-ben a kisváros lakossága 1728 fő volt. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. Tusnádfürdő természetes gyógytényezői a borvízforrások és a mofetták, ezek közül jelentősebb az Ilona-forrás, Anna-forrás, Apor-forrás, Mikes-forrás, Stănescu-forrás, Rudi-forrás, melegfürdő forrásai (a balneológiai kezelőközpont területén) és a Csukás-tó közelében mélyfúrással feltárt termálvíz. Az Apor bástya és a Ludmilla-kilátó közeli turisztikai látványosság. A Sólyomkő földtanilag és botanikailag védett sziklaalakzat, dísze a sárga virágú Teleki hölgymál, amely egész Hargita megyében csak itt, ezen a 0,75 hektárnyi területen fordul elő. A Vártető (1079 m), Tusnádfürdőtől északra, 2 km-re, meredek csúcs, ahol kora vaskorból (Hallstatt) származó ősvár van, ma régészeti rezervátum.
Szent Anna-tó (Lacul Sfânta Ana) Európa egyetlen nagy méretű, épen maradt vulkáni krátertava. A fenyvesek koszorújában elhelyezkedő szép csillogású ezüsttükör páratlan tudományos értékű természeti ritkaságot rejt és védett területnek számít. A tavat és a Csomádot már 1349-ből említik az oklevelek. Évenként kétszer, Anna és Kisasszony napján, búcsút tartottak a tóparti kápolnánál. Az utóbbi években az Anna-napi ünnepségek mellett a háromszéki képzőművészek a Baász Imre Alapítvány kezdeményezésére Ann-Art néven nagyszabású performance bemutatókat is rendeznek itt.
Mohos-tó (Mohos havasi tőzegláp, Tinovul Mohoş). A Nagy-Csomád hegytömb keleti szegletében, az 1177 m magas Mohos-csúcs déli lábánál terül el. Tulajdonképpen az ikerkráter, a Csomád-kaldéra, a vulkáni tölcsér magasabbik (1050 m magasságban) területét foglalja el, ahol kiterjedt havasi tőzegláp fogadja a látogatót, amelynek növényi ritkaságai: a harmatfű négy faja, a mohafélék 20 fajtája. A geológiai negyedidőszak rovarevő növényei között szerepel a kereklevelű harmatfű, a hosszúkás levelű harmatfű, továbbá a tarka tőzegmoha, a gyér növésű, kéttűs erdei fenyő, a fekete áfonya és tőzegáfonya. Jelen vannak a jégkorszakbeli maradványfajok (reliktumnövények) a tőzegrozmaring, a mámorka, gyapjúsás, lizinka, a vörös áfonya.
 Csíkkozmás (Cozmeni). A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik. Az újkőkor embere, az ún. Körös-kultúra hordozója Csíkban itt telepedett meg a legkorábban, kb. 6000 évvel ezelőtt. A falutól nyugatra eső Köveskert vagy Kőházkert régészeti rezervátum.
Tusnád (Tuşnad-Sat). Nagytusnád néven is ismeretes. A falu területén van a Benes láp. A község ásványvízforrásairól híres, melyek nagy része az Olt mentén törnek fel, néhol olyan nagy vízhozammal, hogy körülöttük borvizes lápok keletkeznek (Középpatak, Nádas lápja).
Újtusnád (Tuşnadu-Nou). A Középpatak forráslápja, borvízláp, természetvédelmi terület, Újtusnádtól 1 km-re délre, Itt van a tundrai törpe tundranyír (Betula humilis) legdélibb ismert előfordulási helye Európában.
 
Kászon kistérség
Egyetlen községet ölel fel, Kászonaltízet, melynek népessége 3014 fő, területe 30252 ha, 8% szántó, 41% erdő.
A Kászoni-medence (Depresiunea Plăieşi) 20 km hosszú, 11 km széles eróziós völgymedence, amelyet a Feketeügy folyóba tartó Kászon vize szel át észak-déli irányban. Védett klímája van, gyakori hőmérsékleti inverzióval, bükkös erdőkkel.
 
 
Gyergyó vidéke
Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt) A Csíky-kert egy kis dendrológiai park, fenyőkkel, sétánnyal, a Filep-kúttal. 13 hektárnyi zöld területen 185 fafajta található. A Both-vára (Hiripné vára) amely az 1500-as években épült, de mára csak alapfalai látszanak.
 
Gyilkostó település (Lacu Roşu) Románia egyik legszebb klimatikus üdülője, a Békás-patak völgyében. A hegyvidéki üdülőtelep nevezetessége a Gyilkos-tó és a Békás-szoros. Gyilkos-tó és környéke természetvédelmi terület. A Békás-szoros (Cheile Bicazului) az ország egyik legérdekesebb és legnagyszerűbb sziklaszorosa és harántvölgye. Zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, meredek mészkőszirtek, barlangok díszítik a szurdokvölgyet, amelyet 1200–1300 méter magas, impozáns szirtek, a Kis-Cohárd, a Csíki-bükk és az Oltárkő szegélyezik. A különböző dőlésű szikla alakzatok a Békási-szoros legszebb sziklamászó útjai. A mellékvölgyek díszei az egyedi védett növények (havasi gyopár, sisakvirág-, kőhúr-, mécsvirág-fajok). Területén a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkot hozták létre. A völgyben számos barlang van. A szoros látványossága a Pokol torka (népiesen: Pokol kapuja).
A Nagyhagymás Nemzeti park összterülete 14000 ha. Ebben összesen 522 gerinctelen és 160 gerinces faj él. 1970–1971 között a Retyezát hegységből a Nagyhagymásba és a Békás-szoros környékére zergéket telepítettek (kőszáli kecske – Rupicapra rupicapra var. carpatica). A havasi gyopár és a sárga tárnics, zergeboglár, a bíborka, a csűdfű, kővirág, a mécsvirágfajok, a tiszafenyő védett növények. Ezenkívül számos ritka és őshonos (endemikus) növényfaj él.
 
Balánbánya (Bălan) 1968 februárjától a megye egyik kisvárosa. 2005-ig Románia egyik legnagyobb rézbánya-központja volt. Az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulata (1793 m) déli lábánál terül el. A Gyilkostó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege 1990-ben kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását. Római katolikus temploma 1825-ben épült. A közeli Egyeskő a Nagyhagymás szimbóluma, több magas mészkősziklából álló sziklacsoport. „Csíki Alpoknak” is nevezik. Turisztikai látványosságok a Fehér mező, az Öcsém tető (1708 m), lábánál Hargita megye legszebb kőfolyása, az Ördögmalomnak nevezett kőgörgeteg.
 
Északkelet Hargita kistérség
Az Északkelet Hargita kistérséget alkotó községek: Gyergyóditró, Gyergyóremete, Szárhegy, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló, Borszék, Gyergyóvárhegy. A kistérségi egyesület 1999-ben alakult. Lakosainak száma 22426 fő. Területe 54584 ha, 14% szántó, 41% erdő.
A Besztercei-havasok vonulatát, amely Hargita megyét csak kis részen érintik, kristályos palák, a magmabenyomulások körül kialakult csillámpalák és más metamorf kőzetek építik föl. A táj képét helyenként éles eróziós tanúhegyek, mészkőszirtek színesítik.
A Piricske (1545 m) a Kárpátok egyetlen nefelinszienit-képződménye, amelyet Ditrói-havasok néven is említenek. A ritka ásványokból álló kőzetet a geológiai irodalom „ditróit” néven említi, mivel csak Ditró határában fordul elő, több mint 133 km2-es területen.
Vaslábi-hegyeknek nevezik a Békény völgyétől a Marosfői-hágóig terjedő déli hegységrészt, amely Erdély két főfolyójának, a Marosnak és az Oltnak az eredetét magában foglalja. Az Olt forrása a Magasbükk (1394 m) déli lejtőjén, a Kovács Péter- és a Sóvető-patak által közrevett mocsaras teknőben van. A Maros néhány kilométerrel odébb ered Meszes-patak néven a Fekete-Rez (1538 m) délnyugati oldalán, 1350 m magasságban.
 
Borszék és Tölgyes vidéke Hargita megye legészakibb tájegységét képezi. A Bélbori- és Borszéki-medencét foglalja magában, hegységkeretével együtt. A vidék a Tölgyesi-szorosban érintkezik Moldvával. A Borszéki-medence nagy tömegű szénsavas ásványvizeiről híres.
 
Borszék (Borsec, Bad Borseck) fürdő- és üdülőváros. Itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége, az ásványvizekkel sűrűn átjárt Kerekszék. A fürdőtelep központi parkjában egy fél hektárnyi területet botanikailag védett területté nyilvánítottak. Védett növénye a törpe nyír (Betula humilis), glaciális eredetű reliktum növényfaj. A fürdőtelep gyógyértékei: a gyógyiszap, borvízzel átitatott tőzeg (az Újsáros mezején 11 m átlagos vastagságú), továbbá a szélvédett, szubalpin klíma, a tiszta levegő. A Hármasliget gyógyláp 9 hektár területen terül el, és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kálciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.
 
Bucsin–Délhegy–Libán kistérség
A Bucsin–Délhegy–Libán kistérséget alkotó községek: Gyergyóalfalu, Gyegyócsomafalva, Gyergyóújfalu. Területe 54176 ha, 13% szántó, 37% erdő.
A Görgényi-havasok Maros és Hargita megye határán, a Maros-áttöréstől délre húzódik. Erdővel borított magas hegyhátai mélyen benyúlnak az Erdélyi-medence keleti peremvidékébe. Az erdőségek vadban igen gazdagok. A Bucsin-tetőtől (1287 m) a Libán-tetőig (1000 m) terjedő Somlyó–Délhegy csoportot Dél-Görgény néven is ismerik, legkiemelkedőbb pontjai a Borzont (1496 m), a Nagy-Somlyó (1575 m) és a Csomafalvi-Délhegy (1685 m). A Ferenci lázától délre fekvő Bucsin-tetőn vezet át a Parajdot Gyergyószentmiklóssal összekötő országút.
Gyergyói-medence a Kelemen–Görgény–Hargita vulkánsor és a Gyergyói-havasok között alakult ki. Tulajdonképpen a Marosnak a vulkáni vonulattal elgátolt forrásmedencéje, amely 800 m magasságban is jórészt megőrizte az egykori tófenék tökéletesen sík felszínét. A medence középső szakaszát a Békény-patak hordalékkúpja töltötte fel. Gyergyói-medence a legzordabb és éghajlatú kárpátközi medence. Télen nem ritka a –35 fokos hideg sem. Gyakori a köd és a hőmérsékleti inverzió, amely a növényzetre is kihat: a medence szélén lucfenyveseket, a hegységperemeken pedig, főleg a déli fekvésűek, bükkösöket találunk. A népi pásztorkodás, a famegmunkálás jelentős idegenforgalmi értéket képvisel.
 
Marosfő (Izvoru Mureşului) a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. A Maros folyó a Fekete-Rez (1538 m) oldalából ered 1350 m magasságban.A Maros-hídtól nyugatra a După Lunca nevezetű természetvédelmi terület ritka növényvilága tekinthető meg. Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán 890 m magasságban települt. A Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik. Délebbre a Nagy-hegyen a gránit és a dolomit jellemző. Marosfő ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. A téli sportok gyakori színhelye, egyben ifjúsági konferenciaközpont is. Felvonóval rendelkező sípályái és sportpályái vannak. 
Vasláb (Voşlobeni) a Gyergyói-medene román többségű települése. Jelentős a kitermelő ipara, a falu keleti határában, a Kakastető hegy oldalából (Padina, Lucserdő) mészkövet bányásztak és égettek 10 kemencében. Ma inkább csak helyi igényeket elégítenek ki. Újabban dolomitot és tremolitot bányásznak, ipari méretekben. Ezenkívül megtalálható a kristályos mészkő a félmárvány. A Fenék rétláp (Mlaştina După Luncă), természetvédelmi terület kiterjedése 40 hektár, a tőzeg vastagsága 2–3 m. Növényi ritkasága a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya.
 Tekerőpatak (Valea Strâmbă) a Visszafolyó-patak mentén terül el a Gyergyói-medence keleti peremén. A Sugó-barlang és 17 ha terjedelmű környéke földtani védett terület, áprilistól szeptemberig, engedéllyel és idegenvezetővel látogatható. A síugrást szolgálja a falu határában, a Kútfő völgyében épült 75 méteres síugrósánc.
 
Kelemen kistérség
A Kelemen Kistérség Egyesület települései: Maroshévíz, Bélbor, Galócás és Salamás. Lakosainak száma 25531 fő.
A Kelemen-havasoknak (Munţii Căliman), a keleti-kárpáti vulkánsor északi kezdőtagjának csak kis része vesz részt Hargita megye mai területének alkotásában. A Kárpát-térség legmagasabb vulkáni hegysége, több csúcsa 2000 m fölé emelkedik: Pietrosz (Pietrosu) 2100m, Kelemen-forrás (Izvoru Călimanului) 2031m, Rekettyés (Răţiţiş) 2021 m. A hegység keleten a Borszéki- és a Bélbori-medencére tekint. A hegységben szénsavas, kálciumos, vasas, bikarbonátos, konyhasós és arzénes ásványvízforrások fakadnak. Bélbori-medence (Depresiunea Bilbor) Hargita megye legészakibb és legmagasabb (960–1060 m) fekvésű medencéje. Területén számos szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre.
 
Bélbor (Bilbor) a megye legészakibb települése, a Kis-Beszterce völgyében, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások és a gyógylápok. Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Hegyi lápjait is borvizek táplálják. A „Pârăul Dorneanu”-láp a nyolc havasi láp egyike, növénytani (florisztikai) rezerváció. A Nagy-bélbori tőzegtelep már szegényebb növény- és állatfajokban.
 
 
Udvarhely vidéke
Sóvidék kistérség
Sóvidék egyike Hargita megye kiterjedt hegyvidéki tanyavilággal rendelkező területeinek. Sóvidék kistérség települései: Szováta város: Sóvárad, Szakadát, Kopac, Ilyésmező. Parajd község: Békástanya, Bucsin, Felsősófalva, Alsósófalva. Korond község: Atyha, Kalonda, Fenyőkút, Pálpataka. Központja Parajd. Ide tartozik Szováta város is. A Szováta és Parajd közé eső megyehatár derékban szeli át a vidéket. A kistérség lakosainak száma 27862 fő.
A Sóvidéki-dombságon a sóöv felboltozódása hozzájárult ahhoz, hogy a hegyvidék előterében három sasbércszerű magaslat 1000 m fölé emelkedjen: a Bekecs (1079 m), a Siklódkő (1025 m) és a Firtos (1065 m). Tetejükön a hargitai vulkánizmusból származó törmeléket hordozzák, oldalukon gyakoriak az agyagos rétegeken keletkező suvadások. Sóvidék jellegzetes kisformái a sókarsztok, ezek közül a legjellegzetesebb a szovátai „Sókárpátok” és a parajdi „Sóháta”. Sóvidék az agyag „országa” is, a jó minőségű agyag alapozta meg a sóvidéki agyagipart. A korondi népművészet és háziipar értékeit az országhatárokon túl is számon tartják. Emellett fontos kenyérkereset volt a famegmunkálás, a toplászás, a szénégetés, a szekeresség és a solymászat is. Sajátos színfolt volt a hamuzsírfőzés.
 
Regiovest –Szent László kistérség
A Regiovest Szent László kistérség települései: Bögöz község: Székelymagyaros, Béta, Décsfalva, Agyagfalva, Vágás, Mátisfalva; Nagygalambfalva község Kisgalambfalvával; Felsőboldogfalva község: Sándortelke, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva, Patakfalva; Kányád község: Székelydálya, Jásfalva, Ége, Miklósfalva, Ábránfalva, Petek, Homoródszentlászló; Székelyderzs község: Székelymuzsna. Lakosainak száma 11347 fő volt. A kistérség területe 28368 ha.
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari) Rát-tava (Rák tava) természetvédelmi terület.
 
Hegyalja kistérség
A Hegyalja kistérség települései: Székelyvarság község; Zetelaka község: Deság, Ivó, Küküllőmező, Sikaszó, Zeteváralja. Oroszhegy község: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd; Farkaslaka község: Székelyszentlélek, Bogárfalva, Firtosváralja, Nyikómalomfalva, Kecset, Kecsetkisfalud, Székelypálfalva, Szencsed; Fenyéd község: Küküllőkeményfalva, Máréfalva; Székelyudvarhely megyei jogú város: Székelybethlenfalva, Kadicsfalva településrészekkel. Területe: 56229 ha (14% szántó, 40% erdő), népessége 19396 fő.
Zeteváralja (Sub Cetate) A falu elsőrendű nevezetessége a Nagy-Küküllő és a Síkaszó összefolyásánál létesített völgyzáró gát és víztározó. Árvízvédelmi-folyószabályozási, gazdasági, energetikai, turisztikai-szociális, környezetvédelmi jelentősége van. Zete vára a Deság-dombja nevű, 812 m magas hegyhát tetején található, a késő vaskorban épült, régészeti rezervátum.
 
Keresztúr kistérség
Keresztúr kistérség települései: Székelykeresztúr város és Betfalva; Etéd község: Kőrispatak, Énlaka, Siklód; Siménfalva község: Bencéd, Nagykadács, Kiskadács, Csehédfalva, Nagykede, Kiskede, Kobátfalva, Nagymedesér, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Rugonfalva, Tarcsafalva, Tordátfalva; Szentábrahám: Magyarandrásfalva, Csekefalva, Gagy, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Solymos-Láz, Kismedesér. Románandrásfalva község: Nagysolymos, Kissolymos, Újlak, Székelyhidegkút; Székelykeresztúr város Fiatfalva faluval. Újszékely: Alsóboldogfalva, Székelyszenterzsébet. Keresztúr kistérség (1995): területe 58639 ha (28% szántó, 23% erdő), népessége 26497 fő.
Székelykeresztúr és vidéke sajátos dombvidéki táj. Jellemzői: a nagy reliefenergia, a szelektív erózió, a kanyargós vízválasztó, a suvadások sokasága. Természetvédelmi területe az 1 ha kiterjedésű Fehérszéki iszapvulkán Fiatfalva határában. A déli lejtők a napfényigényes mezőgazdasági kultúráknak, míg a hűvösebb lejtők az erdőgazdálkodásnak kedveznek. Keresztúr vidékén magas a napfényes órák száma, így térségben jelentős a gabona-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés, emellett a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztés említhető megélhetési forrásként.
 
Felső-Homoródmente kistérség
A Felső-Homoródmente kistérség a Központi-Hargita-hegység déli lejtőiről eredő Kis-Homoród mentén helyezkedik el. A Kis-Homoród átszeli Kápolnásfalut és Szentegyháza nyugati peremét és a város déli részén egyesül a Vargyas-csatornával, majd déli irányban folytatva útját áthalad Lövétén. Felső-Homoródmente (1995) területe 25174 ha, (7% szántó, 37% erdő), népessége 13329 fő.
Néprajzi és művelődési hagyományokban gazdag e vidék, de sok másban szegényebb, más tájegységekhez viszonyítva. A havasi állattartás, az erdőgazdaság és a csergekészítés hagyományai még ma is igen jelentősek. Homoródmente városhiányos vidék. Túlnyomóan aprófalvas régió, de van óriásfalva (Lövéte), szórványtelepülése (Kirulyfürdő) és ifjúsági üdülőtelepe (Homoródfürdő). A vallási tolerancia földje: zömmel unitárius vallásúak lakják, de a többi erdélyi felekezet is képviselve van.
Természetvédelmi területe a 2 ha kiterjedésű Hargitaligeti forrásláp növénytani rezerváció Kirulyfürdő közelében, Lövéte község területén, ahol a nitrogénben szegény talajon él egy jégkorszaki reliktumnövény, a védett kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). Ezek a növények ragacsos tentákulumaikkal rovarokat fognak meg, megemésztik, és így pótolják nitrogénszükségletüket. A szentegyházi Nárciszmező (5 ha – növénytani rezerváció) Európa egyik legmagasabban fekvő nárciszmezeje, melyen május-júniusban virágzik a vadon növő, kábító illatú, védett csillagos nárcisz (Narcissus stellaris). Minden év májusában megszervezik a Nárciszfesztivált.
Az ásványvízforrások a vulkáni működés utóhatásaként jöttek létre. A kistérség határában 20–25 ásványvízforrás található. Az ásványvagyon szempontjából jelentősek a kirulyfürdői festékföldek (okker) és mezotermális ásványvizek. A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő, a Vargyas-patak jobb partján fekszik, 824 méter tengerszínt feletti magasságban, fedett medencével, a víz hőmérséklete 26oC. A nádasszéki helyi gyógyfürdő vize hideg ásványvízforrás, melyet fáskazán segítségével fűtenek. A kirulyfürdői borvíz-fürdő vize hideg, nyáron is csak hosszantartó napos idő után alkalmas fürdésre.
 
Nagy-Homoród kistérség
Nagyhomoród kistérség települései: Homoródszentmárton község: Abásfalva, Bágy, Homoródremete, Kénos, Gyepes, Lókod, Városfalva, Homoródszentpéter, Recsenyéd, Homoródszentmárton, Homoródszentpál.
A Nagyhomoród kistérség területe a Homoródi-dombság területével azonosítható, amely Hargita megye délnyugati sarkát öleli föl. Legmagasabb pontjai a Bágyi-domb (854 m) és a Homát (839 m). Az Udvarhelyi-völgymedencével a Kénosi-tető (665 m) teremt kapcsolatot.
Természetvédelmi területe a Homoródszentpáli tavak, a „Madárpihenő” 10 ha területen madártanilag védett.
Homoródszentpál (Sânpaul) A homoródszentpáli tavak az Oklándi-tető felé vezető út két oldalán láthatók, a Nagy-Homoród bal partján. A madártani (ornitológiai) természetvédelmi terület. A szentpáli tavak és a sósláp partján számos madárritkaság él háborítatlan nyugalomban.
 
Rika kistérség (Alsó-Homoródmente)
Rika kistérség települései: Homoródalmás község, Oklánd község: Homoródkarácsonyfalva, Homoródújfalu; Vargyas község (Kovászna megye); Alsórákos község (Brassó megye); Székelyzsombor (Brassó megye). Központja Oklánd. A kistérség (1995) területe 30906 ha (20% szántó, 32% erdő), népessége 5760 fő.
Az Észak-Persány-hegység Rika hegység néven is ismeretes, Hargita és Kovászna megye határát képezi. Székelyföld egyik legérdekesebb, legszebb vidéke a homoródalmási barlangvidék, más szóval a Vargyas-szurdok, és a környező mészkőszirtek vidéke. A szoros két oldalán a barlangok négy szintben sorakoznak a Vargyas mai medre fölött, sőt a szurdok felső részén a Vargyas vizének nagy része ma is eltűnik egy alsó átfolyó barlangban. Ezt hívják a Víznyugat víznyelőjének. A szoros alsó részén, egy kilométerrel lejjebb a patak vize újra felszínre kerül a Vízkelet bőséges karsztforrásában. A barlangokat a kőkori és bronzkori ember is birtokba vette, sőt veszély idején a környező falvak lakosságának is menedékhelye volt. Az eddig feltárt, összesen 7410 méter hosszúságú 125 barlang legnagyobbika, a vashágcsón megközelíthető Orbán Balázs-barlang. Számos védett növény és állat mellett itt él a Romániában található 30 denevérfajtából 17.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2017, október»
hkscpsv
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774