Kulturális
 

 A kulturális és eseményturizmusra rendszerint a városok és falvak belterületei alkalmasak, különösképpen azok a települések, amelyek gazdag épített és kulturális örökséggel rendelkeznek, de ide sorolhatók a bizonyos rendszerességgel megrendezett kulturális, szórakoztató és sportesemények helyszínei is.

 

Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Szeklerburg). 1968-tól Hargita megye székhelye, 1971 júliusától pedig municípiuma, hozzátartozik Csiba, Hargitafürdő és Zsögödfürdő. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki. Jégpalotája és a sutai síugrósánc Csíkszeredát az erdélyi télisportok (gyorskorcsolya, sí, jégkorong) jelentős központjává avatta. Erdély egyik hidegpólusa. Igen gyakori a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió) és a ködképződés. A csíki sör (Bere Ciuc) országszerte ismert. Az 1623–1631 között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár Csíkszereda legjelentősebb műemléke és történelmi nevezetessége, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek, a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik. A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások. A megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet. A várudvar régizene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont. A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható. Egykori vármegyeháza (a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza, műemlék) 1886-ban épült eklektikus stílusban. Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Az egykori Főtörvényszék épülete (a mai fül-orr-gége és fizioterápia szakosztályok épülete, műemlék) 1786-ban épült, klasszicizáló stílusban. Az ortodox templom műemlék, 1929–1935 között épült neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Csík–Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett. 1998. március 15-én leplezték le a csíkszentgyörgyi származású, legendás hírű székely ezredes, Gál Sándor bronz mellszobrát. A Római katolikus plébániatemplom 1758-ban épült barokk stílusban. Az új római katolikus templomot 2003. október 19-én szentelték fel, Makovecz Imre alkotása. A Márton Áron Főgimnázium 1909–1911-ben épült, szecessziós stílusban. 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896–1980) mellszobrát.

 
Csíkszeredai fürdő, szénsavtartalmú borvízfürdő, három nyitott strandfürdő medencéje van, 21–22 C° vizzel. A fürdő régi neve Katalin-fürdő vagy Helwigh-fürdő.
 
Csíksomlyó (Şumuleu-Ciuc, Schomlenberg). Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, műemlék-együttese egyedülálló, melynek egyedi értéke a Mária-szobor. A Csodatevő Mária szobor, vagy a „Könnyező Madonna” – Nap asszonya a 16. századi egyházművészet remeke. A hársfából faragott kegyszobor, amely a Szűz Anyát ábrázolja kisded Jézussal, aranyozott fakoronával a fején. Reneszánsz stílusú, 16. században készült és a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb (227 cm). Az első templomot az obszerváns ferencesek építették, gótikus stílusban, 1442–48-ban. A csúcsíves kolostortemplom 1802-ig állott fenn, amikor lebontották és helyébe felépült a ma is látható díszes barokk templom. Az épület 1825-ben került tető alá, véglegesen 1876-ban fejezték be. A Ferenc-rendi kolostor (klastrom, zárda) 1733–1779 között épült kerengővel, belső udvarral. Itt látható Kájoni János (1629–1687) rendházfőnök mellszobra. A kolostor híressége a Ferences könyvtár. Nepomuki Szent János-kápolna a kegytemplom és zárda előtti tér bal oldalán, 1767-ben épült.
Csíksomlyó közel 550 éve Csíkszék szellemiségének központja, országos hírű zarándokhely, búcsújáró hely. „Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó” – vallják a gyimesi csángók. A fehérbe öltözött gyimesiek (a „fehér keresztalja”) azért indultak a csodatevő Szűz Máriához, Babba Máriához, hogy üdvösséget nyerjenek. Csíksomlyót 1670-től a színvonalas műkedvelő diákszínjátszás és az írásbeliség helyi központjaként ismerték. A csíksomlyói cinkláda, melyet 1945-ben falaztak el a szerzetesi könyvtár legértékesebb darabjaival, mintegy 140 könyvet tartalmazott, köztük Kájoni Jánosnak öt kéziratát. Csíksomlyói misztériumok a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor egyik kéziratos kötetében fennmaradt 47 magyar és egy latin nyelvű 18. századi dráma. A Kájoni–kódex különleges, kéziratos zenegyűjtemény, melyet 1634-ben kezdték írni. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye.
 
Csíkzsögöd (Jigodin) Zsögödfürdővel együtt 1930-ban egyesült Csíkszeredával. Neve szorosan összefügg Nagy Imre (1893–1976), a híres székely festőművész munkásságával, akinek nevét Zsögöd főutcája is viseli. Nagy Imre képtár 1973-ban épült a festőművész képeinek kiállítására, a több ezer darabot tartalmazó hagyatékának őrzésére szolgál. Közel 6000 alkotását hagyta a városra. Nagy szülőháza a képtár melletti egyszerű fatornácos parasztház. A festőművész hamvait az itt látható műterem külső falában helyezték el 1976 augusztusában.
 
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen)
A Székelyudvarhelyre látogatók általában nagyra értékelik a város épített örökségét és motivációjukban a kultúra megismerése előkelő helyen áll.
Jelentősebb látnivalók a Főtér és környezete, a Múzeum, a barokk templomok, a köztéri műalkotások, emlékpark. A Jézus-kápolna (Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna), feltehetően falusi plebániatemplomnak épített, a négylevelű lóhere alakjára emlékeztető kápolna, a románkori rotunda, a kis templomerőd Székelyudvarhely és környéke legrégibb egyházi jellegű épülete és építésztörténeti emléke.
A Székely Támadt vár középkori vár. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) mögötte, a nyolc szögű Hajdú bástya (az 1980-as években ásatások színhelye volt) három szintes bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, a Telegdy-bástya helyreállított maradványai láthatók. Az ó– és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490–92, 1561–65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562–65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.
A ferences templom és kolostor (Barátok temploma, a Szent Ferenc-rendi templom) műemlék épület. Az épületegyüttes teljes tömegében a „barokk városmag” levegőjét idézi, s egyben a Főtér legrégibb templom, 1728–79 között épült. A kéttornyú templom a mértéktartó barokk és klasszicista stílust képviseli. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz ihletésű. A ferencrendi kolostor (klastrom, rendház zárdája) időrendi sorrendben a kilencedik helyet foglalja el Erdélyben.
A református kollégium első emelete 1771–72-ben (barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette), míg a második emelet 1885–1886-ban, klasszicista stílusban épült. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával (1843-ban állíttatott az Ifjúság). Az emléktábla hirdeti, hogy Benedek Elek, a nagy mesemondó 1867–1875 között a református kollégiumban tanult. Cserei Mihály 1678-tól 1681-ig tanult a kollégiumban, míg Orbán Balázs 1841-től 1845-ig. Református kollégium új épülete – a mai Benedek Elek Tanítóképző épülete – 1910–12 között épült.
A református templom Székelyudvarhely főterén 1780–81 között épült. Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. A Főtéri park sarkában áll Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely bronzszobra, alkotója Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész.
Vármegyeháza (a mai Városháza) műemlék épület, 1895–96-ban épült eklektikus stílusban, A Márton Áron tér déli sarkában áll Márton Áron római katolikus püspök (1896–1980) bronzszobra (1995).
A római katolikus plébánia épülete feltehetően a 17. század elején épült. Építése a jezsuiták nevéhez fűződik, s a gimnázium első épületének tekinthető. A gimnázium épületétől balra avatták fel 1993 májusában Tamási Áron bronzszobrát. A székelyudvarhelyi katolikus gimnázium alapítási éve 1593.
Jelentősebb kulturális rendezvények: Szejke nap, Szejkei rockfesztivál, Veteránautó Találkozó, Ipari expo (tavaszi és őszi vásár). Nyáron a várjátékok és a míves emberek sokadalma és Szejke fesztivál jelent új színfoltot.
Szejkefürdő (Băile Seiche) Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe, itt található Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve. A Székelykapu-múzeum az udvarhelyszéki kapuk díszítőművészetének bemutatását, a népi értékek megmentését célozza. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum gondozásában, több hagyomány-pártoló személy közreműködésével 14 székely kapu sorakozik. A Melegfürdő kénes forrása Szejkefürdő névadója. A széndiszulfidos, kénes és nagy vízbőségű forrás a szejkei gyógyláp déli részén szivárog a felszínre, melynek vizét felmelegítve a melegfürdőben gyógykezelésre használják. A szejkei borvízforrás és a melegfürdő közötti 2 hektárnyi területen 28000 köbméter gyeptőzeg keletkezett, melyet több helyen ásványvízforrások járnak át.
 
Gyergyószentmiklós (Gheorgheni, Niklasmarkt) Hargita megye harmadik legnépesebb városa. Várszeg az örmények lakta városrész, 1669-ben kezdődött az örmény kereskedők betelepedése, elsősorban a fa és az állatok, valamint kézműipari cikkek adás-vételében jeleskedtek. A központban a Szent Miklós-szobor, református templom (1895–99) látható. Római katolikus templom egyházépítészeti emlék, 1753–57 között épült a régi gót templom (1498) helyén, melyet 1629-ben bővítettek ki. A mai templom a barokk jegyeit hordozza. Középkori emléke a kéziratos Missale (1428), vallásos misekönyv, 261 pergamenlapból álló kódex. A város legrégebbi műemlék épülete a régi római katolikus paplak, barokk kőépület, az építkezés kezdete 1758. A Márton Áron utcai barokk épületek az örmény családok gazdagságát és szépérzékét igazolják. Az Örmény római katolikus templom barokk stílusú, 1730–1734 között épült, a benne található gótikus oltár Mária-szoba, a 18. századi keresztelőkút és szenteltvíztartó képezik a templom értékeit. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kőből készült templomkerítés eredetileg jóval kisebb volt, a kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. A kapu előtt egy 1762-ben állított, tiszafából készült feszület látható. A Csíky-kert egy kis dendrológiai park, fenyőkkel, sétánnyal, a Filep-kúttal. 13 hektárnyi zöld területen 185 fafajta található. A Both-vára (Hiripné vára) amely az 1500-as években épült, de mára csak alapfalai látszanak.
  
Maroshévíz (Topliţa, Töplitz) 2003-tól megyei jogú város. A Gyergyói (Maroshévízi)-medence kijáratánál, a Kelemen-havasokhoz tartozó Tárnyica (Tarniţa, 1044 m) csúcs lábánál fekszik, korábban a marosi tutajozás egyik főhelye volt. Az 1960-as évektől kezdve a fafeldolgozás és a könnyűipar központja. Mezotermális forrásai, hegyvidéki környezete, halállománya és nagyvadjai erőteljes turisztikai értékeket képviselnek. A Szent Illés ortodox kolostortemplom műemlék épület 1845–47 között épült lucfenyőből, majd 1910-ben Miron Cristea az értékes faragásokkal és festményekkel díszített templomot Maroshévízre költöztette kolostoralapítás céljából. A bejárati épületben múzeumot létesítettek. A mogláni fatemplom (Biserica de lemn Moglăneşti, Mănăstrea Pârăul Doamnei) a város legrégebbi építészeti műemléke, 1658-ban építtette Gheorghe Ştefan moldvai fejedelem felesége, Safta úrnő részére. Az ortodox templom 1867-ben épült fatemplom, egyházépítészeti emlék
 
Borszék (Borsec, Bad Borseck) fürdő- és üdülőváros. Itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége, az ásványvizekkel sűrűn átjárt Kerekszék. A fürdőtelep központi parkjában egy fél hektárnyi területet botanikailag védett területté nyilvánítottak. Védett növénye a törpe nyír (Betula humilis), glaciális eredetű reliktum növényfaj. A fürdőtelep gyógyértékei: a gyógyiszap, borvízzel átitatott tőzeg (az Újsáros mezején 11 m átlagos vastagságú), továbbá a szélvédett, szubalpin klíma, a tiszta levegő. A Hármasliget gyógyláp 9 hektár területen terül el, és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kálciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.
 
Balánbánya (Bălan) 1968 februárjától a megye egyik kisvárosa. 2005-ig Románia egyik legnagyobb rézbánya-központja volt. Az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulata (1793 m) déli lábánál terül el. A Gyilkostó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege 1990-ben kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását. Római katolikus temploma 1825-ben épült. A közeli Egyeskő a Nagyhagymás szimbóluma, több magas mészkősziklából álló sziklacsoport. „Csíki Alpoknak” is nevezik. Turisztikai látványosságok a Fehér mező, az Öcsém tető (1708 m), lábánál Hargita megye legszebb kőfolyása, az Ördögmalomnak nevezett kőgörgeteg.
 
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. 2002-ben a kisváros lakossága 1728 fő volt. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. Tusnádfürdő természetes gyógytényezői a borvízforrások és a mofetták, ezek közül jelentősebb az Ilona-forrás, Anna-forrás, Apor-forrás, Mikes-forrás, Stănescu-forrás, Rudi-forrás, melegfürdő forrásai (a balneológiai kezelőközpont területén) és a Csukás-tó közelében mélyfúrással feltárt termálvíz. Az Apor bástya és a Ludmilla-kilátó közeli turisztikai látványosság. A Sólyomkő földtanilag és botanikailag védett sziklaalakzat, dísze a sárga virágú Teleki hölgymál, amely egész Hargita megyében csak itt, ezen a 0,75 hektárnyi területen fordul elő. A Vártető (1079 m), Tusnádfürdőtől északra, 2 km-re, meredek csúcs, ahol kora vaskorból (Hallstatt) származó ősvár van, ma régészeti rezervátum.
Szent Anna-tó (Lacul Sfânta Ana) Európa egyetlen nagy méretű, épen maradt vulkáni krátertava. A fenyvesek koszorújában elhelyezkedő szép csillogású ezüsttükör páratlan tudományos értékű természeti ritkaságot rejt és védett területnek számít. A tavat és a Csomádot már 1349-ből említik az oklevelek. Évenként kétszer, Anna és Kisasszony napján, búcsút tartottak a tóparti kápolnánál. Az utóbbi években az Anna-napi ünnepségek mellett a háromszéki képzőművészek a Baász Imre Alapítvány kezdeményezésére Ann-Art néven nagyszabású performance bemutatókat is rendeznek itt.
Mohos-tó (Mohos havasi tőzegláp, Tinovul Mohoş). A Nagy-Csomád hegytömb keleti szegletében, az 1177 m magas Mohos-csúcs déli lábánál terül el. Tulajdonképpen az ikerkráter, a Csomád-kaldéra, a vulkáni tölcsér magasabbik (1050 m magasságban) területét foglalja el, ahol kiterjedt havasi tőzegláp fogadja a látogatót, amelynek növényi ritkaságai: a harmatfű négy faja, a mohafélék 20 fajtája. A geológiai negyedidőszak rovarevő növényei között szerepel a kereklevelű harmatfű, a hosszúkás levelű harmatfű, továbbá a tarka tőzegmoha, a gyér növésű, kéttűs erdei fenyő, a fekete áfonya és tőzegáfonya. Jelen vannak a jégkorszakbeli maradványfajok (reliktumnövények) a tőzegrozmaring, a mámorka, gyapjúsás, lizinka, a vörös áfonya.
 
Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc) A római katolikus plébániatemplom késő gótikus műemléktemplom. 1445–1458 között épült a szentéllyel együtt, egy hajóval. Csúcsíves szentélyében az egyik zárókőbe 1458-as vésett évszám olvasható. A központban a Molnár István Múzeum és szabadtéri néprajzi részleg Keresztúr vidékének és a megye egyik legjelentősebb tájmúzeuma, néprajzi-népművészeti, természetrajzi alapkiállítással és régészeti-történeti gyűjteménnyel rendelkezik. A Városháza 1880-ban épült. Református temploma egyházépítészeti emlék, 1822–34 között épült. A Gyárfás-kúria klasszicista műemlék épület, ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor 1849. július 30-án. A kertben látható körtefa Petőfi körtefája néven ismeretes. Az Orbán Balázs Unitárius Líceum épülete 1913–14-ben épült. Az iskola alapítási éve 1793, bejáratánál az iskola jótevői, Orbán Balázs és Berde Mózes szobrai láthatók. Az unitárius templom a toronnyal együtt 1781–92 között épült, a barokk kor jegyeit őrzi, a 19. században klasszicista stílusban javítottak rajta. Az unitárius gimnázium régi épülete késő barokk stílusban épült a 17. század végén és a 18. század elején.
 
Szentegyháza (Vlăhiţa) A szentegyházi vashámor 1836-ban épült, de a legrégibb említése a 1591-ből származik. Közép-Európában egyedi vasverő műhely. Jellegzetessége, hogy vízkerékkel hozták működésbe a kalapácsot (a verőt), szerkezete fából készült. Nemcsak a vasverő működése, hanem az ott készült szerszámok is egyediek. A Felső római katolikus templom 1736-ban épült, műemléknek nyilvánított tárgyai a kőből készült ajtókeret, 1756-os pünkösdi feljegyzéssel, a szamárhátíves szentségtartó fülke, a kőből faragott szenteltvíztartó, melyet kereszteléskor használtak. Cinklemezzel fedett jellegzetes íves fakeresztek a temetőkertben védettek.
Hargita megyében 1999-től kezdődően 15 fejlesztési kistérségi társulást jegyeztek be. Megalakulásuk többnyire közigazgatási alapon történt, céljuk a közös fejlesztési tervek kidolgozása és kivitelezése volt. Hargita megye kistérségeinek legjellemzőbb turisztikai vonzerői: a gyógyüdülőhelyek, a változatos természeti tájak, a történelmet idéző műemlékek, gazdag és sokszínű kulturális, néprajzi hagyományok.
 
 
Udvarhely vidéke
 
Sóvidék kistérség
Sóvidék egyike Hargita megye kiterjedt hegyvidéki tanyavilággal rendelkező területeinek. Sóvidék kistérség települései: Szováta város: Sóvárad, Szakadát, Kopac, Ilyésmező. Parajd község: Békástanya, Bucsin, Felsősófalva, Alsósófalva. Korond község: Atyha, Kalonda, Fenyőkút, Pálpataka. Központja Parajd. Ide tartozik Szováta város is. A Szováta és Parajd közé eső megyehatár derékban szeli át a vidéket. A kistérség lakosainak száma 27862 fő.
A Sóvidéki-dombságon a sóöv felboltozódása hozzájárult ahhoz, hogy a hegyvidék előterében három sasbércszerű magaslat 1000 m fölé emelkedjen: a Bekecs (1079 m), a Siklódkő (1025 m) és a Firtos (1065 m). Tetejükön a hargitai vulkánizmusból származó törmeléket hordozzák, oldalukon gyakoriak az agyagos rétegeken keletkező suvadások. Sóvidék jellegzetes kisformái a sókarsztok, ezek közül a legjellegzetesebb a szovátai „Sókárpátok” és a parajdi „Sóháta”. Sóvidék az agyag „országa” is, a jó minőségű agyag alapozta meg a sóvidéki agyagipart. A korondi népművészet és háziipar értékeit az országhatárokon túl is számon tartják. Emellett fontos kenyérkereset volt a famegmunkálás, a toplászás, a szénégetés, a szekeresség és a solymászat is. Sajátos színfolt volt a hamuzsírfőzés.
 
Parajd (Praid, Salzberg) látnivalói a sóbánya, a sómalom, hidrotermélis sósfürdő, a Sóháta (576 m) természetvédelmi terület ahol 8 hektáron sószoros, sószakadékok, sósziklák, sódolinák és sós források találhatók. Református temploma ma műemlék, 1790–96 között épült. Római katolikus templom 1800-ban épült kincstári pénzből. A volt sóhivatal épülete ma egészségügyi rendelő. Az ortodox templom (Biserica Sfânta Treime) 1929-ben épült. Áprily Lajos (1887–1967) emlékházat 1991. október 19-én avatták fel. A falumúzeumban néprajzi kiállítás, sókitermelés bemutató kapott helyett. A falu határában a Rapsóné vára (905 m magasságban) 11–12. századra keltezhető menedékvár, régészeti rezervátum.
 
Korond (Corund). A Főút menti népművészeti kirakóvásár teszi jellegzetessé a falut. Taplófeldolgozó műhely és kerámia-műhelyek a falu több utcájában tekinthetők meg. 1720–1750 között épült unitárius temploma műemlék épület, az unitárius temető kopjafái a népművészet remekei. Római katolikus templom 1911-ben épült keletelt, kereszthajós, sokszögzáródású templom. A Firtosi vár a bronzkortól lakott, 12. századi védőrendszer egyik láncszeme, itt található a félköríves szentélyű 12–13. századi román stílusú templom maradványai is. A vártól délre a Keresztelő Szent János kápolna maradványai találhatók, építési formája a 13. századra utal. A Firtosi aranyéremlelet, amely a 4–7. század között uralkodó bizánci császárok érmeit tárta fel, az udvarhelyi múzeumba kerültek, közülük hat érme új változat, világviszonylatban unikum.
 
Regiovest –Szent László kistérség
A Regiovest Szent László kistérség települései: Bögöz község: Székelymagyaros, Béta, Décsfalva, Agyagfalva, Vágás, Mátisfalva; Nagygalambfalva község Kisgalambfalvával; Felsőboldogfalva község: Sándortelke, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva, Patakfalva; Kányád község: Székelydálya, Jásfalva, Ége, Miklósfalva, Ábránfalva, Petek, Homoródszentlászló; Székelyderzs község: Székelymuzsna. Lakosainak száma 11347 fő volt. A kistérség területe 28368 ha.
 
Felsőboldogfalva (Feliceni, Obermariendorf): A Református templom tornya a 13. század végi, átmeneti stílusú építés. A hajóban 91, a szentélyben 63 négyzetből álló, igen szépen festett kazettáival Erdély legnagyobb festett mennyezetű temploma. 1974-ben a diadalív északi pillérén freskórészleteket tártak fel. A „Veronika kendője”, a „Napkeleti királyok imádását” ábrázoló falkép a 15. század végén és a 16. század elején készülhetett.
Bögöz (Mugeni) Református temploma Udvarhely vidékének egyik legértékesebb építészeti emléke, a 14. században épült, majd a 15. században több átalakítást ért meg. A műemléktemplom érékei: a 13–14. századi falképek, a kazettás mennyezet és a rovásírásos emlék. A székelyföldi falfestmények zöme a későromán stílus jegyeit hordozza. A hajó északi falának teljes hosszát, nyugatról kelet felé haladva, három falképsor tölti ki: a felső sávban a megrongált Szent László-legenda képei látható; alatta az Antiochiai Szent Margit-legendájának jelenetei (megcsonkulva); legalul az Utolsó Ítélet és néhány ehhez tartozó ábrázolás. Ez alatt még egy negyedik képsor is húzódott, ami nyomokban megfigyelhető.
 
Agyagfalva (Lutiţa) az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményei e faluhoz fűződnek, emlékmű jelöli meg a helyet a falu határában. Református temploma egyházépítészeti emlék, késő gótikus elemeket őriz a 15. század második feléből, kazettás mennyezete 1725 és 1739 között készült.
 
Nagygalambfalva (Porumbenii Mari) református temploma átmeneti stílusban, a 13-14. század fordulóján épült. Feltárt művészeti értékei: szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, az osszárium alapfala, és a középkori freskórészlet; kazettás mennyezet (1789); falképek a 14. századból. Görög katolikus temploma (ma „Sfântu Nicolae” ortodox templom) építészeti emlék, 1737-ben épült. Rát-tava (Rák tava) természetvédelmi terület.
 
Kisgalambfalva (Porumbenii Mici) református temploma 1798-ban épült. Omlás-vára (Kisgalalmbfalvi vár, Galat vára) népvándorlás korabeli földvár.
A székelydályai (Daia) református temploma egyházépítészeti emlék, a 13–14. század fordulóján épült. A várfallal kerített templom egyike a leghíresebb középkori falképekkel és kazettás mennyezettel ellátott erdélyi templomoknak. A torony 1799–1804 között épült. Az északi falon két egymásra festett Szent Kristóf-freskó látható (14. század) A szentélyt címerábrázolások díszítik.
 
Székelyderzs (Dârjiu). Az unitárius templomerőd világörökségi helyszín. Udvarhely vidékének egyik legjelentősebb műemléktemploma, legrégibb vártemploma. Belsejének freskóit 1419-ben festették, a Szent László-legenda egyik legszebb ábrázolását tekinthetjük meg, öt képben. A templom stílusa a romantika és a gótika közti átmenetre utal. A románkori (13–14. század) templomának (kápolna) bővítéséből, átépítéséből alakult ki a mai formája. Ez a gótikus stílusban való átépítés a 15. század második felére tehető. A templom az őt bástyát és egy harangtornyot magában foglaló, négyszög alaprajzú erődítés közepén áll. Rovásírásos emlék megfejtése: „Miklós-kántor pap atya”, 1431-ből való. A falu református temploma 1870-ben, a baptista imaháza 1929-ben épült.
 
Székelymuzsna (Mujna): Református templom késő-gótikus maradványokat őriz. A nyugati kapu kiképzése alapján a 15. századból valószínűsíthető. Tornya 1834–37 között épült. Unitárius temploma 1701-ben, a baptista imaház 1930-ban épült.
 
Hegyalja kistérség
A Hegyalja kistérség települései: Székelyvarság község; Zetelaka község: Deság, Ivó, Küküllőmező, Sikaszó, Zeteváralja. Oroszhegy község: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd; Farkaslaka község: Székelyszentlélek, Bogárfalva, Firtosváralja, Nyikómalomfalva, Kecset, Kecsetkisfalud, Székelypálfalva, Szencsed; Fenyéd község: Küküllőkeményfalva, Máréfalva; Székelyudvarhely megyei jogú város: Székelybethlenfalva, Kadicsfalva településrészekkel. Területe: 56229 ha (14% szántó, 40% erdő), népessége 19396 fő.
 
Zeteváralja (Sub Cetate) A falu elsőrendű nevezetessége a Nagy-Küküllő és a Síkaszó összefolyásánál létesített völgyzáró gát és víztározó. Árvízvédelmi-folyószabályozási, gazdasági, energetikai, turisztikai-szociális, környezetvédelmi jelentősége van. Zete vára a Deság-dombja nevű, 812 m magas hegyhát tetején található, a késő vaskorban épült, régészeti rezervátum.
 
Székelyvarság (Vărşag) a megye legnagyobb kiterjedésű szórványtelepülése, területe 77 km2-re becsülhető. Erdőségei, nagyvadjai és a pisztrángosok jelentős gazdasági értéket képviselnek. A fa, a kő és az erdei gyümölcs hazája. Vízimalmok, vízifűrészek, ványolók voltak a település érdekességei, de számuk ma már egyre kevesebb. A romos kőfallal körülvett Tartód vára a 845 m magas Várhegyen épült a 11. században, a 13. században hagyták fel.
Székelyszentkirály (Sâncraiu) a vert csipkekészítés utolsó székelyföldi helye, ugyanakkor a szilvapálinka-főzés egyik központja. A római katolikus templom a késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozzák, építési ideje 1796–99. A templomban egy gótikus, 15. századi kő keresztelőmedencét őriznek.
 
Oroszhegy (Dealu) tipikus hegyaljai település a Deskő vagy Őrhegy (1009 m) déli lábánál. Római katolikus temploma 1764–70 között épült. Az egykori barokk főoltárképet, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja, ma a plébánián őrzik. Érdekessége a Mák vára, a Wietenberg kultúrához tartozó két őskori teleppel, melynek kerámiaanyaga a bronzkor második feléből való: ma régészeti rezervátum.
 
Farkaslaka (Lupeni): Farkaslaka és Tamási Áron – a falu és az író – eggyé nőtt a környékbeliek tudatában. A tiszteletére állított alkotás képzőművészeti műemlékként szerepel, emellett emlékmúzeum őrzi a falu nagy szülöttének hagyatékát. A római katolikus templom 1842–1848 között épült.
 
Székelyszentlélek (Bisericani) római katolikus temploma középkori építésű, többször átépítették. A szentléleki tájház a vidék népi építészeti emléke. A közelben a 2005. évi árvíz emlékére felszentelt emlékmű látható.
 
Máréfalva (Satu Mare): Az udvarhelyszéki nagy, kötött, vésett, galambducos székely kapuk hazája, melyek között különös értéket képvisel 14, 1900 előtt készült kapu. A római katolikus templom 1763–1772 között épült. Kőlik nevű helyen barlangnyílások látszanak. Máré vára (a Somosnyak-tetőn 845 m) késő-bronzkoriaknak ítélhető, edénytöredékeket tártak fel, Kr.e. 12. századból.
 
 
Keresztúr kistérség
Keresztúr kistérség települései: Székelykeresztúr város és Betfalva; Etéd község: Kőrispatak, Énlaka, Siklód; Siménfalva község: Bencéd, Nagykadács, Kiskadács, Csehédfalva, Nagykede, Kiskede, Kobátfalva, Nagymedesér, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Rugonfalva, Tarcsafalva, Tordátfalva; Szentábrahám: Magyarandrásfalva, Csekefalva, Gagy, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Solymos-Láz, Kismedesér. Románandrásfalva község: Nagysolymos, Kissolymos, Újlak, Székelyhidegkút; Székelykeresztúr város Fiatfalva faluval. Újszékely: Alsóboldogfalva, Székelyszenterzsébet. Keresztúr kistérség (1995): területe 58639 ha (28% szántó, 23% erdő), népessége 26497 fő.
Székelykeresztúr és vidéke sajátos dombvidéki táj. Jellemzői: a nagy reliefenergia, a szelektív erózió, a kanyargós vízválasztó, a suvadások sokasága. Természetvédelmi területe az 1 ha kiterjedésű Fehérszéki iszapvulkán Fiatfalva határában. A déli lejtők a napfényigényes mezőgazdasági kultúráknak, míg a hűvösebb lejtők az erdőgazdálkodásnak kedveznek. Keresztúr vidékén magas a napfényes órák száma, így térségben jelentős a gabona-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a fóliás és szabadföldi zöldségtermesztés, emellett a sertés-, a szarvasmarha-tenyésztés említhető megélhetési forrásként.
Küsmöd (Cuşmed). A református templom műemlék, gótikus, 15. századból, 1747-ben épített fatorony és 1731-ből való festett mennyezet díszíti. 1784-ben épített haranglába a székelyföldi népi faépítészet egyik jeles alkotása.
Kőrispatak (Crişeni): Unitárius temploma 1815-ben épült, a református templom 1820-ban, bár tornyát 1773-ban emelték. A egyedülálló szalmakalap-múzeum nagy látogatottságnak örvend.
 
Énlaka (Inlăceni): Unitárius templom építészeti stílusa a késő gótika jegyeit őrzi, a 15. század második felében épülhetett. Székely rovásírásos emléke 1668-ból maradt ránk. A templom bejárata előtt van az első világháborús emlékmű. A középkori faluszerkezetre utaló utcahálózat, a szabálytalan és különböző méretű telkek beépítése, a változatos vonalvezetésű, lejtős utcák és kis „szorosok” együttesen alkotják a falu sajátos belső hangulatát, melyet látványos képpé formálnak a népi építészet értékes alkotásai. Az énlaki Várkert és Palotakert területét (a római castrum területével) történeti emlékké nyilvánították.
 
Rugonfalva (Rugăneşti, Rugendorf): Református temploma egyházépítészeti emlék, Hargita megye egyik legrégebbi kultikus épülete. A román és gótikus stíluselemek sokasága figyelhető meg. A templom a 13. század közepe táján épült. Igen értékesek csúcsíves ablakai, mesteri diadalíve, kőkeretes ajtaja és az 1713-ból származó kő szószéke. A hajó nyugati felében az 1783-ban készült fakarzat áll, hat festett mezőre osztott deszkamellvéddel. A kazettás mennyezet 1783-ra készült el, a templom mai formáját a 18–19. századi építkezések során nyerte el.
Székelyszentmihály (Mihăileni): Unitárius templom 1841–50 között, egy korábbi templom helyén épült, klasszicista stílusban. Az építkezésnél felhasználták a régi, középkori templom anyagát. A templomtorony alatti bejáratát kétoldalt feliratos római oltárkő szegélyezi, mindkettő a IV. hispániai légió kötelékében az énlaki katonai táborban állomásozó tiszt fogadalmi oltára. A szentmihályi vértanúk emlékoszlopa a Gyarmati-kertben található.
Székelyszenterzsébet (Eliseni): A református templom 1870–1872 között épült. A középkori templomból megmaradt a szentély két faragott, boltzáró köve, melyek közül az egyiken 1451-es évszám olvasható. Az oltár 1676-ban készült.
 
Felső-Homoródmente kistérség
A Felső-Homoródmente kistérség a Központi-Hargita-hegység déli lejtőiről eredő Kis-Homoród mentén helyezkedik el. A Kis-Homoród átszeli Kápolnásfalut és Szentegyháza nyugati peremét és a város déli részén egyesül a Vargyas-csatornával, majd déli irányban folytatva útját áthalad Lövétén. Felső-Homoródmente (1995) területe 25174 ha, (7% szántó, 37% erdő), népessége 13329 fő.
Néprajzi és művelődési hagyományokban gazdag e vidék, de sok másban szegényebb, más tájegységekhez viszonyítva. A havasi állattartás, az erdőgazdaság és a csergekészítés hagyományai még ma is igen jelentősek. Homoródmente városhiányos vidék. Túlnyomóan aprófalvas régió, de van óriásfalva (Lövéte), szórványtelepülése (Kirulyfürdő) és ifjúsági üdülőtelepe (Homoródfürdő). A vallási tolerancia földje: zömmel unitárius vallásúak lakják, de a többi erdélyi felekezet is képviselve van.
Természetvédelmi területe a 2 ha kiterjedésű Hargitaligeti forrásláp növénytani rezerváció Kirulyfürdő közelében, Lövéte község területén, ahol a nitrogénben szegény talajon él egy jégkorszaki reliktumnövény, a védett kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). Ezek a növények ragacsos tentákulumaikkal rovarokat fognak meg, megemésztik, és így pótolják nitrogénszükségletüket. A szentegyházi Nárciszmező (5 ha – növénytani rezerváció) Európa egyik legmagasabban fekvő nárciszmezeje, melyen május-júniusban virágzik a vadon növő, kábító illatú, védett csillagos nárcisz (Narcissus stellaris). Minden év májusában megszervezik a Nárciszfesztivált.
Az ásványvízforrások a vulkáni működés utóhatásaként jöttek létre. A kistérség határában 20–25 ásványvízforrás található. Az ásványvagyon szempontjából jelentősek a kirulyfürdői festékföldek (okker) és mezotermális ásványvizek. A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő, a Vargyas-patak jobb partján fekszik, 824 méter tengerszínt feletti magasságban, fedett medencével, a víz hőmérséklete 26oC. A nádasszéki helyi gyógyfürdő vize hideg ásványvízforrás, melyet fáskazán segítségével fűtenek. A kirulyfürdői borvíz-fürdő vize hideg, nyáron is csak hosszantartó napos idő után alkalmas fürdésre.
 
Lövéte (Lueta) római katolikus templomát 1771–72-ben kezdték építeni és 1776-ban fejezték be. Késő barokk stílusban épült. Középkori kőfaragványai egy gótikus keresztelőmedence és a szenteltvíztartó. Álmos vára a Várhegyen található, a bronzkori építmény a Wittenberg kultúrához tartozott
 
Homoródfürdő területén: hat gyógyvíz-forrás található, közülük jelentősebb a Mária-forrás és a Lobogó-forrás vize
 
Nagy-Homoród kistérség
Nagyhomoród kistérség települései: Homoródszentmárton község: Abásfalva, Bágy, Homoródremete, Kénos, Gyepes, Lókod, Városfalva, Homoródszentpéter, Recsenyéd, Homoródszentmárton, Homoródszentpál.
A Nagyhomoród kistérség területe a Homoródi-dombság területével azonosítható, amely Hargita megye délnyugati sarkát öleli föl. Legmagasabb pontjai a Bágyi-domb (854 m) és a Homát (839 m). Az Udvarhelyi-völgymedencével a Kénosi-tető (665 m) teremt kapcsolatot.
Néprajzi- és művelődési hagyományokban gazdag. A havasi állattartás jegyei több helyen fellelhető. Az erdő és a legelő itt is jelentős jövedelemforrást biztosít ma is. A csergekészítés hazájaként is ismerték e vidéket. Túlnyomóan aprófalvas településhálózata van. Az ásványvízforrásokat gyógyvizekként alig hasznosítják. Természetvédelmi területe a Homoródszentpáli tavak, a „Madárpihenő” 10 ha területen madártanilag védett.
Homoródszentmárton (Mărtiniş): Unitárius temploma ősi templomvár vagy „parasztvár”, amely egy lebontott gótikus templom helyébe épült 1888–89-ben. A torony alatti bejárat csúcsíves, gótikus, 15, századi.
 
Bágy (Bădeni) református temploma szigetként emelkedik a homoródmenti unitárius templomok között. Középkori eredetű temploma részben kőfallal kerített, keletelt templom. A gótikus templom a 15–16. század fordulóján épülhetett.
 
Homoródszentpál (Sânpaul): A római állótábor (castrum stativum) és polgári település nyomai a belterület északi részén, az unitárius templomtól kezdődően egészen a Vár-patakáig lelhető fel, a jelenlegi épületek alatt. Kövesbércen a bronzkori eredetű halmok közül kettő a falu területére esik. Az Oklánd felé vezető út szélén, a Sóskút nevű helyen a római sóbányászatra utaló leletek kerültek elő. Az unitárius templom az egykori római castrum helyén épült 1844–46 között. A református templomot a Bethlen grófok építették az udvar használatára, 1739-ben kőből. A homoródszentpáli tavak az Oklándi-tető felé vezető út két oldalán láthatók, a Nagy-Homoród bal partján. A madártani (ornitológiai) természetvédelmi terület. A szentpáli tavak és a sósláp partján számos madárritkaság él háborítatlan nyugalomban.
 
Homoródszentpéter (Petreni): Unitárius temploma késő gótikus műemléktemplom. A faluközösség a 15–16. század fordulóján kezdte építeni. A hajót a 18. századi (vagy az 1758–1760-as átalakítás korából való), szépen festett kazettás mennyezet fedi, vele egykorú és hasonlóan virágmintás festésű a karzat nyolc mezőből álló mellvédje is.
Városfalva (Orăşeni): Unitárius temploma műemlék, 1783–1785 között épült. A Kápolnadomb az 1519–1521-es székely felkelés csatahelye és sírhalma.
 
Rika kistérség (Alsó-Homoródmente)
Rika kistérség települései: Homoródalmás község, Oklánd község: Homoródkarácsonyfalva, Homoródújfalu; Vargyas község (Kovászna megye); Alsórákos község (Brassó megye); Székelyzsombor (Brassó megye). Központja Oklánd. A kistérség (1995) területe 30906 ha (20% szántó, 32% erdő), népessége 5760 fő.
Az Észak-Persány-hegység Rika hegység néven is ismeretes, Hargita és Kovászna megye határát képezi. Székelyföld egyik legérdekesebb, legszebb vidéke a homoródalmási barlangvidék, más szóval a Vargyas-szurdok, és a környező mészkőszirtek vidéke. A szoros két oldalán a barlangok négy szintben sorakoznak a Vargyas mai medre fölött, sőt a szurdok felső részén a Vargyas vizének nagy része ma is eltűnik egy alsó átfolyó barlangban. Ezt hívják a Víznyugat víznyelőjének. A szoros alsó részén, egy kilométerrel lejjebb a patak vize újra felszínre kerül a Vízkelet bőséges karsztforrásában. A barlangokat a kőkori és bronzkori ember is birtokba vette, sőt veszély idején a környező falvak lakosságának is menedékhelye volt. Az eddig feltárt, összesen 7410 méter hosszúságú 125 barlang legnagyobbika, a vashágcsón megközelíthető Orbán Balázs-barlang. Számos védett növény és állat mellett itt él a Romániában található 30 denevérfajtából 17.
 
Oklánd (Ocland) unitárius temploma műemlék épület. A 2,5 magas kőfallal körülvett építészeti emlékhez késő gótikus torony is tartozik, melyet 1937–38-ban a középkori templom kibővítésével építették a mai formájára.
Homoródkarácsonyfalva (Crăciunel, Krötschendorf) unitárius temploma keletelt műemléktemplom, kőkerítés övezi. A templom építése a 13. század második felére tehető. Ez az egyetlen udvarhelyszéki templom, melynek késő román kori szentélye épen fennmaradt. A késő gótika nagy építő lendülete a karácsonyfalvi templomot is érintette. A román kori templomot nyugati homlokzati toronnyal bővítik, mely külön testként tapad a hajó falához. A falu határában levő Dungó-fürdőt 2006-ban felújították.
 
Homoródújfalu (Satu Nou). Az unitárius templom egyházépítészeti emlék, 1798–1801 között épült. Nyugati bejáratának egyenes záródású, finoman tagolt reneszánsz kőkerete van, hasonló profilozású szemöldökpárkánnyal. A déli oldalon, a volutás oromzattal épített barokk portikus bejáratának két oldalán egy-egy gótikus töredék van beépítve. A déli templombejárat ajtókerete szintén reneszánsz jellegű.
 
Gyergyó vidéke
 
Északkelet Hargita kistérség
Az Északkelet Hargita kistérséget alkotó községek: Gyergyóditró, Gyergyóremete, Szárhegy, Gyergyótölgyes, Gyergyóholló, Borszék, Gyergyóvárhegy. A kistérségi egyesület 1999-ben alakult. Lakosainak száma 22426 fő. Területe 54584 ha, 14% szántó, 41% erdő.
A Besztercei-havasok vonulatát, amely Hargita megyét csak kis részen érintik, kristályos palák, a magmabenyomulások körül kialakult csillámpalák és más metamorf kőzetek építik föl. A táj képét helyenként éles eróziós tanúhegyek, mészkőszirtek színesítik.
A Piricske (1545 m) a Kárpátok egyetlen nefelinszienit-képződménye, amelyet Ditrói-havasok néven is említenek. A ritka ásványokból álló kőzetet a geológiai irodalom „ditróit” néven említi, mivel csak Ditró határában fordul elő, több mint 133 km2-es területen.
Vaslábi-hegyeknek nevezik a Békény völgyétől a Marosfői-hágóig terjedő déli hegységrészt, amely Erdély két főfolyójának, a Marosnak és az Oltnak az eredetét magában foglalja. Az Olt forrása a Magasbükk (1394 m) déli lejtőjén, a Kovács Péter- és a Sóvető-patak által közrevett mocsaras teknőben van. A Maros néhány kilométerrel odébb ered Meszes-patak néven a Fekete-Rez (1538 m) délnyugati oldalán, 1350 m magasságban.
 
Borszék és Tölgyes vidéke Hargita megye legészakibb tájegységét képezi. A Bélbori- és Borszéki-medencét foglalja magában, hegységkeretével együtt. A vidék a Tölgyesi-szorosban érintkezik Moldvával. A Borszéki-medence nagy tömegű szénsavas ásványvizeiről híres.
 
Ditró (Ditrău, Dittersdorf). Külterületi helyei, szórványai a 19. században alakultak ki, falu ma egy tipikus halmaztelepülés, erős elágazásokkal a főutak mentén. Római katolikus templom (Katalin templom) műemlék épület, építési ideje 1746–1757, belseje barokkos díszítésű. Az 1600-as évszámmal ellátott Mária kép eredetileg oltárkép lehetett. A római katolikus új templomot (Jézus Szent Szíve templom) 1911-ben építik neogótikus és eklektikus stílusban, ez a legnagyobb méretű kéttornyú templom a Gyergyói-medencében. A tornyok magassága 75 méter, a templomhajó hossza 55 méter, legnagyobb szélessége 23 méter. Befogadóképessége 3000 fő. Mennyezete boltíves, hatalmas pillérkötegek tartják, az ívbordák egyben díszítő elemek. A dús színezetű ablakok a 12 apostolt ábrázolják.
 
Gyergyóremete (Remetea). A lakosság fő kereseti forrása a tutajozás volt. Deszka, léc, szarufa vette útját Arad felé. Az 1950-es években épült fel az országos jelentőségű tejporgyár. Római katolikus temploma kőből épült 1786-ban, a régi kápolna helyébe. Főoltára 1787-ből, a feszület 1567-ből való. A gyergyóremetei gyógyfürdő, a falu déli részén van, 14 káddal. Eszenyőben 1725-ben épült ványoló és vízifűrész látható.
 
Szárhegy (Lăzarea). A szárhegyi kastélytól nyugatra egy kis telep nyomait tárták fel, amely a bronzkorszaktól egészen a korai feudalizmusig lakott volt. Ma ez a hely régészeti rezervátum. Gyergyószárhegy négy, más-más korból származó műemléket mondhat magáénak. Római katolikus plébániatemplom és erődítménye, a román kor és a késő gótika egyik szép emléke, 1235 körül épült. A templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és 1930-ban újjáépítették. A Lázár-család több tagja az altemplomban van eltemetve. A Szent Antal-kápolna a Szármány-hegy déli nyúlványán, 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely, a késő gótika jegyeit hordozza. A ferencrendi kolostor és templom 1669 és 1752 között épült. A kápolnát erős védfallal vették körül, műemlék épület. 1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére is itt tartotta őket. A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a barokk stílusú templom. Jelentős értéke a főoltár, a mellékoltárok és a barokk szószék. A ferencrendi kolostor 1729-ig konventként működik. Kájoni János 1669–1674 között itt volt rendházfőnök, a kolostorban temették el 1687 áprilisában. Kisméretű szobra a kolostor falában látható. A kolostor búcsújáró hely, Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve (a búcsú augusztus 15-én van). A Lázár-család ősi kastélyaműemlék épület, pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. 1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527–1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is. A kastélyt 1967-től restaurálják. A kastélyban ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállítása van. A Lovagteremben 150 festmény van kiállítva. A Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 1974-ben alakult meg, évente, szobrászok, festők, grafikusok találkoznak itt a táborban. A népművészeti alkotótábor (Szépteremtő Kaláka) 1978-ban alakult meg, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása, a kastély méltó berendezési tárgyainak elkészítése. Résztvevői készítették a faragott és festett bútorokat, varrottasokat, szőtteseket, kerámia és kovácsoltvas-munkákat. A Lovagterem reneszánsz bútorzatát is a népművészek faragták.
 
Gyergyóvárhegy. (Subcetate) jellegzetessége Miron Cristea mellszobra, a Kétágú kereszt; a 1786-ben épült Ortodox templomkapu és a díszes Várhegyi román népviselet. A Fülpe hegy oldalában levő Ördöglik vizének gyógyító erőt tulajdonít a néphit.
 
Gyergyótölgyes (Tulgheş) lakói rönkfa- és deszkakereskedelemmel foglalkoztak. Fűrészmalmairól, deszkametszőiről és a tutajozásról volt híres. A tutajfa innen vette útját Moldva felé. A községben 30 ásványvízforrás buzog fel. Ortodox műemlék-temploma (Biserica Sf. Arhangheli) fából épült 1813-ban egy régebbi, 14–15. századi templom helyébe. Az ortodox templom egyházépítészeti emlék. A zsindellyel fedett templomban faoltár és szép ikonok láthatók. A székely és a moldvai népi építészet nyomai fedezhetők fel. A Tölgyesi-szoros jelentőségét az egykori tölgyesi vám valamint a moldovai Presekári (Presăcani vagy Veresszakálli) vám jelentette.
 
Bucsin–Délhegy–Libán kistérség
A Bucsin–Délhegy–Libán kistérséget alkotó községek: Gyergyóalfalu, Gyegyócsomafalva, Gyergyóújfalu. Területe 54176 ha, 13% szántó, 37% erdő.
A Görgényi-havasok Maros és Hargita megye határán, a Maros-áttöréstől délre húzódik. Erdővel borított magas hegyhátai mélyen benyúlnak az Erdélyi-medence keleti peremvidékébe. Az erdőségek vadban igen gazdagok. A Bucsin-tetőtől (1287 m) a Libán-tetőig (1000 m) terjedő Somlyó–Délhegy csoportot Dél-Görgény néven is ismerik, legkiemelkedőbb pontjai a Borzont (1496 m), a Nagy-Somlyó (1575 m) és a Csomafalvi-Délhegy (1685 m). A Ferenci lázától délre fekvő Bucsin-tetőn vezet át a Parajdot Gyergyószentmiklóssal összekötő országút.
Gyergyói-medence a Kelemen–Görgény–Hargita vulkánsor és a Gyergyói-havasok között alakult ki. Tulajdonképpen a Marosnak a vulkáni vonulattal elgátolt forrásmedencéje, amely 800 m magasságban is jórészt megőrizte az egykori tófenék tökéletesen sík felszínét. A medence középső szakaszát a Békény-patak hordalékkúpja töltötte fel. Gyergyói-medence a legzordabb és éghajlatú kárpátközi medence. Télen nem ritka a –35 fokos hideg sem. Gyakori a köd és a hőmérsékleti inverzió, amely a növényzetre is kihat: a medence szélén lucfenyveseket, a hegységperemeken pedig, főleg a déli fekvésűek, bükkösöket találunk. A népi pásztorkodás, a famegmunkálás jelentős idegenforgalmi értéket képvisel.
 
Gyergyóalfalu (Joseni). A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégebbi halmaztelepülése. A római katolikus templom, egyházépítészeti emlék, kőkerítés övezi. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század) őrzi. Kő kapuja román kori, és épen maradt meg. A templomot a 15. században gótikus stílusban átépítik, meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. 1766–1776 között a templomot barokk stílusban átalakították. A templombelső ékessége a barokk főoltár négy jón oszlopfővel, középen Mária a kis Jézussal. A templom főbejáratának oldalán márványtábla István pap emlékét örökíti meg, aki 1567-ben János Zsigmond fejedelem protestáns hadai ellen megszervezte a hívek ellenállását Gyergyóban és Csíkban. A győzelem után hálából búcsúmenetet szerveztek Gyergyóalfaluból Csíksomlyóra. Azóta már mintegy 430 éve a csíksomlyói búcsún az alfalvi kereesztalja vonul legelől.
 
Gyergyócsomafalva (Ciumani) tartozéktelepülései: Szászfalu és Somlyópataka. A falu a Csomafalvi Délhegy (1695 m) vulkáni kúp északi előterében terül el, a Békény-patak hordalékkúpján. Tíz borvízkút is van a faluban. Gazdasági életének éltetője az erdőkitermelés és a tutajozás volt, a kádármesterség virágzott. Ma a faluban hétvégi házakat, ládákat, ajtó-ablakokat gyártanak.
 
Gyergyóújfalu (Suseni). A Maroson történő tutajozás első, kiinduló állomáshelye volt. 1981-ben volt 400 éves a Gyergyóújfalu írásba foglalt első törvénykezése a mezei károk ellen. Orbán Balázs szerint a királyi udvarnak több ízben idomított sólymokat is szállítottak a Délhegyről. A falu déli határában, a hargitai Osztorós vagy Ostoros hegy (1385 m) kráterében van az Ördög-tó vagy Lucsosnak, Medveferedőnek is nevezett selymékes tőzegláp. Gyergyóújfalu andezit kőbányája a sepsibükszádi után a legnagyobb Erdélyben. A faluban és a határban bővizű, vastartalmú ásványvízforrások vannak. Ma a falu borvizét „Hajnal” néven palackozzák. Római katolikus templom alapkövét 1825-ben tették le. A gótikus emléket őriz a torony belső falába beépített lőréses ablak, amely vasbajusszal van ellátva. Katorzsai emlékoszlop kisebb oszlopokkal körülvett magas kőgúla, amelyet az osztrák csapatok megtorlásának emlékére emeltek, ugyanis 1707-ben Rabutin generális császári csapatai felégették Katorzsát.
 
Marosfő (Izvoru Mureşului) a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. A Maros folyó a Fekete-Rez (1538 m) oldalából ered 1350 m magasságban.A Maros-hídtól nyugatra a După Lunca nevezetű természetvédelmi terület ritka növényvilága tekinthető meg. Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán 890 m magasságban települt. A Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik. Délebbre a Nagy-hegyen a gránit és a dolomit jellemző. Marosfő ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. A téli sportok gyakori színhelye, egyben ifjúsági konferenciaközpont is. Felvonóval rendelkező sípályái és sportpályái vannak. Marosfőn új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ból való. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható. 1999. november 14-én új kápolna ünnepélyes alapkőletételére került sor. Ugyancsak 1999-ben egy ortodox templomot és kolostort avattak.
 
Vasláb (Voşlobeni) a Gyergyói-medene román többségű települése. Jelentős a kitermelő ipara, a falu keleti határában, a Kakastető hegy oldalából (Padina, Lucserdő) mészkövet bányásztak és égettek 10 kemencében. Ma inkább csak helyi igényeket elégítenek ki. Újabban dolomitot és tremolitot bányásznak, ipari méretekben. Ezenkívül megtalálható a kristályos mészkő a félmárvány. A Fenék rétláp (Mlaştina După Luncă), természetvédelmi terület kiterjedése 40 hektár, a tőzeg vastagsága 2–3 m. Növényi ritkasága a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya. A falu első temploma fából épült 1714-ben. Az új templom már kőből épült 1864-ben, a faharangláb 1880-ban, ma műemlék. Felülcsapos, korongos vízifűrésze, amely gyapjúfésülőt is működtet a Heveder-patak völgyében látható, ipartörténeti műemlék, az 1860-as években építette a Bencze család.
 
Tekerőpatak (Valea Strâmbă) a Visszafolyó-patak mentén terül el a Gyergyói-medence keleti peremén. Római katolikus temploma műemlék. Az 1801. évi tűzvészkor leégett, majd újjáépítették, 1838-ban fejezték be. A leégett templomból felhasználták a torony bejáratát, a déli román stílusú ajtókeretet. A templomban megrongált gótikus keresztelő kút van. A falu határában egy kis kőkápolna, a Szent Róza-kápolna épült 1760-ban, az 1602. évi pestis emlékére. Itt évente három alkalommal tartanak búcsút. A Sugó-barlang és 17 ha terjedelmű környéke földtani védett terület, áprilistól szeptemberig, engedéllyel és idegenvezetővel látogatható. A síugrást szolgálja a falu határában, a Kútfő völgyében épült 75 méteres síugrósánc.
 
 
Kelemen kistérség
A Kelemen Kistérség Egyesület települései: Maroshévíz, Bélbor, Galócás és Salamás. Lakosainak száma 25531 fő.
A Kelemen-havasoknak (Munţii Căliman), a keleti-kárpáti vulkánsor északi kezdőtagjának csak kis része vesz részt Hargita megye mai területének alkotásában. A Kárpát-térség legmagasabb vulkáni hegysége, több csúcsa 2000 m fölé emelkedik: Pietrosz (Pietrosu) 2100m, Kelemen-forrás (Izvoru Călimanului) 2031m, Rekettyés (Răţiţiş) 2021 m. A hegység keleten a Borszéki- és a Bélbori-medencére tekint. A hegységben szénsavas, kálciumos, vasas, bikarbonátos, konyhasós és arzénes ásványvízforrások fakadnak. Bélbori-medence (Depresiunea Bilbor) Hargita megye legészakibb és legmagasabb (960–1060 m) fekvésű medencéje. Területén számos szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre.
 
Bélbor (Bilbor) a megye legészakibb települése, a Kis-Beszterce völgyében, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások és a gyógylápok. Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Hegyi lápjait is borvizek táplálják. Bélbori ortodox fatemplom (Biserica Sf. Nicolae), műemlék épület, 1795–97-ben épült, körülötte kőből faragott síremlékek vannak. Értékesek a falfestményei, tíz régi ikonja a naiv festészet remeke. A „Pârăul Dorneanu”-láp a nyolc havasi láp egyike, növénytani (florisztikai) rezerváció. A Nagy-bélbori tőzegtelep már szegényebb növény- és állatfajokban.
 
Galócás (Gălăuţaş). A község több kisebb faluból áll, ortodox fatemploma (Biserica Adormirea Maicii Domnului) 1791-ben épült.
 
 
Csík vidéke
 
Felcsík kistérség
A Felcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkmadaras, Csíkmadéfalva, Csíkrákos, Csíkcsicsó. Lakosainak száma 18790. Területe 58408 ha, melynek 13% szántó, 30% erdő.
Nagyhagymás-hegycsoport (Munţii Hăşmaş, Munţii Hăşmasu Mare) a Keleti-Kárpátok egyik legváltozatosabb domborzatú tájegysége. Mintegy 40 km hosszan és 10–15 km szélességben húzódik Hargita és Neamţ megye határán. Legmagasabb csúcsai: Nagyhagymás (Hăşmaşu Mare, 1793 m), Fekete-Hagymás (Hăşmaşu Negru, 1774 m), Öcsém-tető (1709 m), Likas (1676 m), Egyeskő (Piatra Singuratică 1609 m). A Nagyhagymás vonulatát helyenként fenyőerdők borítják, a kiemelkedő sziklacsúcsok azonban többnyire kopárak. A sziklaormok védett növénye a havasi gyopár.
A Naskalat (Naşcalat) csoportja erint a Csíki-havasokhoz tartozik, annak északi hegytömbje. A Felcsík és a Gyimesek között emelkedő vonulat főbb magaslatai: Naskalat (1566 m), Bocs (1374 m), Lóvész-tető (1290 m), Pogányhavas (1352 m).
A Csíki-medence (Depresiunea Ciucului) az egyik leghosszabb kárpátközi medence. Nyugatról a Hargita-hegység, keletről a homokkő láncolatú Csíki-havasok határolja. Észak-déli irányú, 800-650 m magas hegyközi medence az Olt folyó mentén. A hármas osztatú Csíki-medence tipikus vulkáni elgátolású süllyedék: a Felcsíki-, a Középcsíki- és az Alcsíki-medence.
 
Csíkcsicsó (Ciceu) Hargita megye legjelentősebb vasúti csomópontja, a székely körvasút legfontosabb csomópontja, ahonnan az Olt, a Tatros és a Maros völgyét követő vonalakon Románia minden részébe jó összeköttetés nyílik. Római katolikus templomát 1783-ban szentelték fel. A külső támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. A falu északi részében álló kastély a 17. század végén épült. Csicsó vára régészeti telep. Szabálytalan alaprajzú sziklavár, ma az északi oldalon a növényzettel benőtt alapfal-maradványai látható.
 
Madéfalva (Siculeni) neve szorosan összefonódik a székely határőrség erőszakos szervezésével szembeni határozott ellenállással és az osztrák katonaság által 1764-ben véghezvitt vérfürdővel, tömegmészárlással. A SICULICIDIUM emlékmű, a madéfalvi veszedelem emlékoszlopa az 1764. január 7.-i, császári katonaság által védtelenül lekaszabolt Csík és Háromszék 200 székely vértanúnak állít emléket. Római katolikus temploma egyike Hargita megye leghosszabb hajójú templomainak. A Jézus Szíve temploma 1913–1914-ben épült.
 
Csíkrákos (Racu) az Olt folyó mellett települt, a Bogáti-szoros közelében. Római katolikus vártemploma a göröcsfalvi határban épült. Csíkszék egyik legrégibb, Árpád-kori eredetű műemléke. A tíz szög négy oldalával záródó apszisa nagy vonalakban a késő gótikus kor emlékét őrzi. Védművekkel, lőréses, bástyás fallal ellátott banderiális templom. 1574-ben kibővítették, 1758-tól a mai alakjában áll. Kereszthajója 1756–1758 között épült, barokk stílusban. A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 m magas torony, melyet vörös-barnára festett zodiákus jegyek díszítenek. A jelek a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek. Ilyen jellegű falfestmény sehol sem található az országban. A templom cintermében Zöld Péter (1727–1795) plébános emlékműve látható. A csíkrákosi Pogányvár a második vaskorszak (Latene) erődítése lehetett, melyet az első században is használtak, majd a kora középkorban is lakták. Mentsvárként tartották számon. A Cserei-kúria épülétébe szobát rendeztek be Cserei Mihály (1668–1756) történetíró emlékére.
 
Csíkmadaras (Mădăraş) vasbányászatáról, kerámiaiparáról, ásványvizeiről híres falu. Helyi borvíz- és strandfürdője van. A fazekasság a 18. században virágzott, jelentős volt a szövés-fonás. Római katolikus templom építését 1790-ben kezdték, hat év alatt készült el. A sekrestye bejárati ajtaja faragott kőkeretű, kő keresztelőkútja 1742-ből való. Csíkmadarasi borvízfürdő vasas ásványvizét 1950–51-ben foglalták vascsőbe. A Köpüs-borvíz a Bánya-patak fejében található.
 
Csíkdánfalva (Dăneşti) a fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapotszőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Híres volt vaskőveiről és vasverető-hámoráról (1591–1779 között). Jelentős volt a malomipara. Ezenkívül famegmunkálással (dránica-készítés) és állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkoztak. Neogótikus jellegű római katolikus templomát 1935. december 8-án szentelték föl. A templom közelében található Erzsébet királyné tiszteletére felállított emlékmű. A fekete kerámia üzem a falu központjában van. A Dugás fürdő 29 C°-os helyi érdekű borvízfürdő. A szabadtéri két strand mellett egy 12 személyes menedékház, teraszvendéglő van.
 
Csíkkarcfalva (Cârţa) római katolikus vártemploma Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma. Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró vagy vívófolyosó. A kaputorony és a várfalak építése a 15–16. század fordulójára tehető. A templom hajóját 1796-ban barokk ízlésben átépítették, megtartva a sokszögzáródású gótikus szentélyét. A kehely alakú, művészi kidolgozású késő gótikus keresztelőkút a 15. század második felében készült, medencéje szabályos nyolcszög alakú. A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-ből és 1750-ből), egy gótikus szentségfelmutató. Madicsa-fürdő helyi érdekű, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4,5 km-re nyugatra. A melegfürdőben 10 kád van.
Csíkszenttamás (Tomeşti) a hagyományőrző csíki falvak között tartják számon. A Templomdombon gejzírkitörésből származó opál rakódott le. A határban dolomitos márvány fordul elő fehér, sárga, szürke, sőt vöröses változatban. A krémszínű dolomitos márványt (a krémmárványt) a szobrászok nagy előszeretettel használják. A Csonkatorony műemlék épület, a falu középkori templomának maradványa a 14–15. századi csíki gótikus templomok sorába illeszthető. A mai római katolikus temploma 1776–78 között készült el. Az új templomba átmentették a 15. század derekán készült Csíkszenttamási Madonnát.
 
Csíkszentdomokos (Sândominic) a boldog emlékű Márton Áron (1896–1980), Erdély római katolikus püspök szülőfaluja. Felcsík legnépesebb községe, néprajzi, nyelvészeti hagyományokban gazdag. Jelentős a faipara és a kőbányászata, háziipara és népművészete is gazdag hagyományokkal rendelkezik. Nyugaton a Garados-hegy (948 m) és délnyugaton Garados-farka (906 m) kristályos dolomit masszívuma emelkedik, melynek mészköveit, mozaikját ma is termelik. Római katolikus temploma több Árpádház-kori részletet (keresztelőkút, szenteltvíztartó), emléket őriz. A templom 1795-ben épült, benne a Mária szobor a gyermek Jézussal csíksomlyói faragóiskola alkotása a 15. századból. A templom külső falán Márton Áron Erdély boldog emlékű püspökének arcmását ábrázoló kovácsolt reliefje látható. 1787-ből való a görög katolikusok fatemploma.
 
 
Pogányhavas kistérség
A Pogányhavas kistérséget alkotó községek: Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk (Bákó megye). Lakosainak száma 21046 fő. A kistérség területe 34764 ha, melyből 9% szántó, 27% erdő.
Csíki-havasok szűkebb értelemben a flisvonulatnak a Szépvízi-hágótól (1159 m) az Alcsíkot Kászonnal összekötő Nyerges-tetőig (878 m) húzódó része. Fontosabb magaslatai: Sajhavas (1555 m), Szellő-tető (1496 m). Középcsík területén, Csíksomlyó közelében a neogén vulkáni vonulat két hegykúpja is ideékelődik: a Nagy- és a Kis-Somlyó hegye. A vízhálózat többnyire a Tatros folyó felől tárta fel (Csügés, Szulca, Csobános, Uz pataka).
Csíki-medencesor a Maros és az Olt forrásvidékének dombsági térszínéből déli irányba kinyíló medencefüzér. Északon a Marosfői-hágón (896 m) kapcsolódik a Gyergyói-medencével, míg délen a Tusnádfürdői-szoroson (650 m) át viszi az Olt a medence vizeit a háromszéki Szépmező felé.
 
A magányos fekvésű csíkdelnei (Delniţa) római katolikus Szt. János plébániatemplom egész Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke. A templom 1450–1500 között épült, késő-gótikus stílusban, csúcsíves mennyezettel. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz. Kör alakú kőfal övezi, melyet 12 kőtámpillér támaszt. A szentély megőrizte eredeti formáját, mennyezete csúcsíves, hálóboltozatos. Fából faragott szárnyas oltára 1675-ből való. Kő ajtókeretei eredetiek. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszkamennyezettel helyettesítették. A festett 104 kazettája, annak virágdíszei (szegfű, rózsa, tulipán, búzavirág) az erdélyi reneszánsz gyönyörű példányai. Ritkaságszámba megy, hogy a templom déli fala freskórészletekkel ékeskedik.
Csíkszentmihály (Mihăileni). A falu az 1622-ben majd 1639-ben elfogadott falutörvényéről híres, melyet 1639-ben újabb szakaszokkal bővítettek ki. Ebben a szabályzatban tiltják első ízben a bükkerdők irtását. A Római katolikus plébániatemplom egyhajós műemlék épület, poligon záródású apszisssal. Jelenlegi formájában 1448-tól látható. Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stílus hordozója, a 13-14. századból való. A hajóhoz később épült a gótikus szentély. A hajót 1819-ben bővítették, megtartva régi falait (azóta az északi falon freskótöredék is előkerült). A templom déli barokk oldalhajója újabb keletű toldás. A templomnak a székely rovásírásos emléke is van. Jelentős értéket képvisel a csíkszentmihályi Szent Mihály szobor, amely a 16. század első negyedében készült. A faluban egy, a 19. század elején épült vízimalom látható
Ajnád (Nădejdea). Római katolikus temploma 1514-ben épült, 1846-ban új épül helyébe. Kis kőkerítés övezi.
 
Lóvész (Livezi). Tipikus hegyvidéki szórványtelepülés. Csík vidékének egyetlen román faluja. 1897. október 18-án adtak át a forgalomnak a karakói völgyhídat és az alagútat. Románia egyik leghosszabb vasúti viaduktja a Karakó-völgyét íveli át. A viadukt 264 m hosszú és 61 m magasan ível a völgytalptól.
 
Csíkszentmiklós (Nicoleşti). Római katolikus temploma műemlék épület. A 15. században épülhetett. Két bástyával megerősített kőfal övezi. Ma a templom egészen barokk stílusban jelentkezik. Ez a barokk–rokokó átalakítás 1777–1784 között történt. Kőkerítésén (lőrésekkel és két bástyával ellátva) az 1501-es évszám a javítás emlékét rögzítette. Ezzel az időponttal összevág egy rovásírás szöveg is, amelyet a templom kórusán talált deszkadarabról másoltak le a 18. század elején. Oltára 1675-ből való. Művészettörténeti értékű a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép is.
Csíkszépvíz (Frumoasa). Előkelőbb voltát, kereskedelmét és iparát a Moldvából ide telepedett örmény kereskedő családoknak is köszönhette. Az 1700–1800-as években Szépvíz a Csíki-medence legjelentősebb kereskedelmi központja volt. A csíki csergekészítés egyik jelentős helyeként ismerték. A római katolikus temploma 1890–92 között épült. Fa harangtornya a 19. században készült. Műemlék épület. A római katolikus kápolnát a Bíró család építtette az 1694-es tatár betörés előtt. Az örmény katolikus templom 1781-ben épült. A cintermet, a templomudvart erődszerű fal övezi. Az anyakönyveket 1765 óta vezetik. Az ortodox templom 1879-ben épült. A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban egy földgátat emeltek, így jött létre a csíkszépvízi víztározó.
Gyimes vidéke (Gyimes völgye). Gyimes sajátos „Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes völgyét, három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Mijloc) és Gyimesbükk (Ghimeş-Făget – ma Bákó megyében van). Az itt élő magyarokat gyimesi csángóknak nevezik, megkülönböztetve a moldvai csángóktól. A több ezer lelkes római katolikus gyimesi csángókat a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportjaként tartják számon. Mivel kevés a szántóföld, a gazdasági élet alapja az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és a háziipar. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban” a nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén fontos tényező a gyimesi ember életében. Mivel a nagyipar nem alakult ki, így a háziipar és a kisipar egyes ágai kaptak erőre. A gyimesi ember az önellátásra rendezkedett be, különösen az épületek építése, az élelem, ruházat előállítása terén. A településszerkezet is sajátosan módosult: a völgyekben a hosszanti útifalu, míg a mellékvölgyekben, a patakokban a szórvány több változatával találkozhatunk. Sajátosan alakultak a vidék néprajzi hagyományai is. E vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek egyik sajátos népi eszköze, a gardon, puhafából készült teknő alakú, egyhúrú ütőhangszer. A gyimesi csángóknak jellegzetes népi viseletük van. A völgyben megtett, a Gyimesi-szorosban a Rákóczi-vár romjai vannak.
 
Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus). A Tatros völgyében lefelé haladva a kis hegyi szórványok egymást követik. A völgyekben a házak és a gazdasági épületek egészen a hegygerincig húzódnak. A Gyimesek legelső középiskolája az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium, alapkövét 1993. május 28-án tették le.
 
Gyimesközéplok (Lunca de Jos). Havasi telepekből álló szórványtelepülés. A vasútépítést követően fűrészüzem létesül, deszkagyára van. 1976-ban bútorgyár termelése indul be. A Jávárdi völgye a Gyimesek egyik legszebb vidéke. Területén áll a római katolikus Szent Antal fakápolna a 19. században épült, műemlék épület. A Jávárdi völgyében több helyen mészkősziklák fehérlenek, a patakon egy 6–8 m magas vízesés tekinthető meg, melynek neve Zúgó.
 
 
Alcsík kistérség
Az Alcsíki kistérséget alkotó községek: Csíkszentmárton, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentlélek, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy, Csíkkozmás. A kistérség lakossága 65760 fő. Területének 15% szántó, 38% erdő. Alcsík a pityóka hazája, termesztésére vonatkozó első adatok 1801–1805 körüliek. Alcsík híressége a Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban szőtt csíki festékes szőnyeg.
 
Csíkszentkirály (Sâncrăieni) lakói híres kő- és fafaragók, az asszonyok a híres székely festékes készítői. Ma hordó- és parkettagyára, két borvíztöltő üzeme van: a Hargita és Hargita Gyöngye. Római katolikus templom több kor stílusjegyeit őrzi. A jelenlegi templom a 15. század második felében épült. Temetőkápolna vagy Úr-kápolna, műemlék épület, barokk stílusban épült.1953-ban a kőbányában napfényre került a késő vaskori dák ezüstkincs. Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz előfordulása. A Borsáros természetvédelmi terület az Olt jobb partján terül el 1 km-es hosszúságban, 50–200 m szélességben. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír, a mocsári kőrontó, a rovarevő keskenylevelű harmatfű, hamuvirág. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették. Csíkszentkirályi Lucs havasi tőzeglápja Erdély és Hargita megye legnagyobb havasi tőzeglápja, 120 hektárnyi természetvédelmi terület. A Lucs hírnevét botanikai, életföldrajzi szempontból jellegzetes növényeinek, jégkorszaki maradvány-növényeknek, növénytársulásainak köszönheti. A láp növényi ritkasága a jégkorszaki tundra növényzetéhez tartozó alig egy-két arasznyi pici nyír (Betula nana), melynek ez a legdélibb előfordulási helye a világon.
 A Csíkszentmárton (Sânmartin) csík és a „pityóka–ország” központjának számító nagyközség. Csíkcsekefalvával összenőtt település. Római katolikus templom. Az 1802–1817 között, barokk stílusban épült templomot (négy fiatoronnyal) lőréses kőkerítés övezi. Református imaház 1847-ben épült, fából.
Csíkverebes (Vrabia). A falu római katolikus temploma a 15–16. század fordulójáról való. A verebesi Őrző Angyalok kápolnája 1770–1775 között épült. A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják.
Csatószeg (Cetăţuia). Római katolikus temploma műemlék épület, késő gótikus építkezés hagyatéka. A barokk stílusú átépítés 1771–78 között történt. Szárnyas oltára (Mária oltár) a 16. század második negyedéből való.
Csíkszentimre (Sântimbru) római katolikus temploma műemlék épület 1776-ban épült. A szentélyben a 16. század eleji értékes szárnyas oltár van. A 15. század emelt Szent Margit-kápolna szintén műemlék. A csíkszentimrei Büdös-fürdő, fő erőssége a szén-dioxidot (CO2) és kénhidrogént (H2S) tartalmazó gázömlés.
 
Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu). Római katolikus plébániatemploma Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és legrégebbi gótikus temploma. Építési idejét többen 1336-ra teszik, majd 1673-ban elnyerte mai formáját. Szentélye gótikus. Faragott szenteltvíztartója 1731-ben készült. A főoltár 1796-ból származik, két szép középkori faszoborral. A templomhoz szorosan kapcsolódik a Szent-Rózsafűzér kápolna. A temetőben áll Szent Anna-kápolna és a Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna műemlék épületek. Ortodox kápolna (Biserica Sf. Gheorghe) kőből épült a 18. században.
 
Csíkménaság (Armăşeni) falu őrzi a legkeletibb Árpádház-kori kultikus emlékünket. Római katolikus plébániatemplom, műemlék épület. Az erődtemplom románkori alapokra épült a 15. században késő gótikus stílusban. A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak. A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke. A templom külön ékessége a bordák közötti falfestmények. A templom hajóját 1655-ben barokk stílusban átépítik. A középkori freskók 1651-ben készültek, majd 1928-ban átfestették. Apszisának méretei is az Árpád korára mutatnak. A 16. században készült Mária szobor a csíksomlyói faragó iskolából került ki és a plébánián őrzik. Adorján-ház a lófő székely udvarháza, a népi építkezés szép tárgyi emléke, műemlék épület. Építéssel kapcsolatos feliratos gerenda van: 1791-ből és 1835-ből. A sebesült katona elnevezésű szobor az első világháború hőseinek emlékét idézi, képzőművészeti műemlék.
 
 
Csomád–Bálványos kistérség
A Csomád-Bálványos Kistérségi Egyesület települései: Tusnádfürdő, Tusnád, Csíkkozmás, Torja és Sepsibükszád (Kovászna megye). Alakulási évében népessége: 11348 fő, területe 49320 ha, (13% szántó, 39% erdő) volt. Jelenlegi népessége 9842 fő.
A Déli-Hargitát az Olt tusnádfürdői áttörése választja el a Csomád-hegycsoporttól. Négy vulkáni építményből épül fel. Legmagasabb csúcsai a Kakukk-hegy (1558 m) és a Nagy-Piliske (1374 m). A Lucs (1229 m) kalderáját nagy kiterjedésű tőzegláp borítja. A Csomád (Ciomatu) hegycsoport a Szent-Anna tó és a Mohos-láp kettős kráterét övező, szinte teljesen ép vulkáni építményben, a Nagy-Csomádban (1294 m) tetőzik. A Büdös-hegy (1143 m) fehér színű kaolinosodott andezitből áll, nevezetessége a kénhidrogén- és széndioxid-kigőzölgéseiről híres Torjai-büdösbarlang. A tőle nem messze emelkedő Bálványosvár (1040 m) a vulkáni hegysor utolsó tagja.
Csíkkozmás (Cozmeni). A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik. Az újkőkor embere, az ún. Körös-kultúra hordozója Csíkban itt telepedett meg a legkorábban, kb. 6000 évvel ezelőtt. A falutól nyugatra eső Köveskert vagy Kőházkert régészeti rezervátum. Nagy hagyományai voltak a kovácsmesterségnek és a fafaragásnak. Római katolikus plébániatemploma műemlék épület. 1653–1670 között épült. A templomot lőréses támfal övezi, 1720-ban elhelyezett táblával (az alcsíki 1719 pestis áldozatainak adataival). A mai templomhajó barokk boltozatú. A hajó teljesen elveszítette gótikus jellegét. 1990-ben, a földrengés nyomán freskórészlet került elő. A 16. század első éveiben keletkezhetett a csíkkozmási táblakép, amely szárnyas oltár szekrényének oromdísze. A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Nyerges-tetői emlékoszlop az 1848–49-es önvédelmi harcokban részt vett, a Tuzson János alezredes vezette honvédeknek állít emléket.
Tusnád (Tuşnad-Sat). Nagytusnád néven is ismeretes. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka termesztésének legrégibb, 1805-ben keletezett peres okiratban való említése. Ma az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. A falu területén van a Benes láp. A község ásványvízforrásairól híres, melyek nagy része az Olt mentén törnek fel, néhol olyan nagy vízhozammal, hogy körülöttük borvizes lápok keletkeznek (Középpatak, Nádas lápja). Lakói híres kőfaragók voltak, ezt igazolja a sok kőkereszt, kőház és kapuláb. Érdekesek a pogány-keresztény kultuszt jelképező napkorongok a temetőben. A régi útmenti kőkeresztek 1651-ből, 1743-ból vannak.
 
Újtusnád (Tuşnadu-Nou). A vasútállomás közeli, 1973–74-ben épült borvíz palackozó üzem. Római katolikus templomát az 1873–1897 között építették. 1995-ben hozzátoldottak. Nádasfürdő borvizes terület, felújítva, botanikai rezervátumként ismeretes. Közelében 4 hektáros forrásláp húzódik, jégkorszaki maradványnövényekkel. Két glaciális reliktum megmentésére van lehetőség: a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és fogas pajzsika (Dryoopteris cristata). A Középpatak forráslápja, borvízláp, természetvédelmi terület, Újtusnádtól 1 km-re délre, Itt van a tundrai törpe tundranyír (Betula humilis) legdélibb ismert előfordulási helye Európában.
 
Kászon kistérség
Egyetlen községet ölel fel, Kászonaltízet, melynek népessége 3014 fő, területe 30252 ha, 8% szántó, 41% erdő.
A Kászoni-medence (Depresiunea Plăieşi) 20 km hosszú, 11 km széles eróziós völgymedence, amelyet a Feketeügy folyóba tartó Kászon vize szel át észak-déli irányban. Védett klímája van, gyakori hőmérsékleti inverzióval, bükkös erdőkkel.
 
Kászonújfalu (Caşinu Nou). Római katolikus temploma 1792-ben épült, kőtornya pedig 1768-ban. A temető az Agyagas dombján, a Damó-Ramócsa tövén van, egy kis kápolnával, amely Nagyboldogasszony tiszteletére épült. A búcsú augusztus 15-én van.
Kászonaltíz (Plăieşii de Jos), a Kászoni-medence központi települése, s egyben Nagykászon (Altíz, Feltíz és Impér) közigazgatási központja. A falu nevében őrzött „tíz” szó a nemzetségi alapon szerveződő településszerkezetre utal. Érdekes a hagyományos népi építkezés, a farsangi búcsúztatás, a népi fafaragás és szövés. A gótikus templom román kori templom helyén s részben alapjaira épült a 15. században. A bástyás kőfallal körülvett templom a hajdaninak 15. századi szögletes szentélyét őrzi. A templom román kori emléke a 69 cm magas keresztelőkút. A jelenlegi, négyzet alakú hármas hajót 1938 és 1942 között építették. A régi szentély és a torony megmaradt.
 
 
Kászonfeltíz (Plăieşii de Sus). A fehérkői Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. A Szejke nevű vize gyógyhatású. A faluban ma fűrészüzem és egy szővőműhely működik. Itt készül a hagyományos kászoni szőnyeg.
Kászonimpér (Imper). Répáti borvíztelep palackozója 1888-1956 között üzemelt. A Balási-kúria vagy kászonimpéri kúria ma falumúzeum, későbarokk stílusban épült udvarház.
Kászonjakabfalva (Iacobeni). Ásványvízforrásai: Veresszéki-, Pán-, Szent György-forrás. A Balás forrás töltődéje 1894–1956 között üzemelt. Jakabfalvi fürdő (Kászonfürdő) a Borvíz-patak völgyében fekszik. Az egykori Főkút vizét Salutaris néven palackozták (1890-től), majd a „Kászon Gyöngye” (Perla Casinului) néven hozták forgalomba, 1990-ig.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774