Gyógyturizmus
A gyógy- és fürdőturizmus a természetes és mesterséges gyógymódokon alapuló vendéglátási forma. Mivel napjainkban a gyógykezelésről egyre inkább a megelőzésre tevődik a hangsúly, így a gyógyturizmus átalakulásának lehetünk tanúi. A vendéglátás ezen formája számára a fürdő- és gyógykezelő bázisok a legalkalmasabbak.
 
 A gyógyturizmus térképe letölthető itt.
 
Tusnádfürdő (Băile Tuşnad) Románia egyik leghíresebb gyógyfürdője, hegyvidéki üdülőtelepe, és egyben legkisebb városa. 2002-ben a kisváros lakossága 1728 fő volt. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, tiszta, negatív aeroszolokban és ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. Tusnádfürdő természetes gyógytényezői a borvízforrások és a mofetták, ezek közül jelentősebb az Ilona-forrás, Anna-forrás, Apor-forrás, Mikes-forrás, Stănescu-forrás, Rudi-forrás, melegfürdő forrásai (a balneológiai kezelőközpont területén) és a Csukás-tó közelében mélyfúrással feltárt termálvíz.
  
Borszék (Borsec, Bad Borseck) fürdő- és üdülőváros. Itt van az ország legnagyobb ásványvíz-palackozó üzeme, amelynek havi kapacitása 2 millió liter. Borszék egyedülálló nevezetessége, az ásványvizekkel sűrűn átjárt Kerekszék. A fürdőtelep központi parkjában egy fél hektárnyi területet botanikailag védett területté nyilvánítottak. Védett növénye a törpe nyír (Betula humilis), glaciális eredetű reliktum növényfaj. A fürdőtelep gyógyértékei: a gyógyiszap, borvízzel átitatott tőzeg (az Újsáros mezején 11 m átlagos vastagságú), továbbá a szélvédett, szubalpin klíma, a tiszta levegő. A Hármasliget gyógyláp 9 hektár területen terül el, és a 15–20 m vastag tőzegláp, a gyógyiszap, a reliktumnövények, valamint a kálciumos és magnéziumos gyógyvizek teszik egyedivé.
 
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen)
Szejkefürdő (Băile Seiche) Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe, itt található Orbán Balázs (1829–1890), a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve. A Melegfürdő kénes forrása Szejkefürdő névadója. A széndiszulfidos, kénes és nagy vízbőségű forrás a szejkei gyógyláp déli részén szivárog a felszínre, melynek vizét felmelegítve a melegfürdőben gyógykezelésre használják. A szejkei borvízforrás és a melegfürdő közötti 2 hektárnyi területen 28000 köbméter gyeptőzeg keletkezett, melyet több helyen ásványvízforrások járnak át.
 
Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Szeklerburg). Csíkszeredai fürdő, szénsavtartalmú borvízfürdő, három nyitott strandfürdő medencéje van, 21–22 C° vizzel. A fürdő régi neve Katalin-fürdő vagy Helwigh-fürdő.
 
Maroshévíz (Topliţa, Töplitz) 2003-tól megyei jogú város. Mezotermális forrásai, hegyvidéki környezete, halállománya és nagyvadjai erőteljes turisztikai értékeket képviselnek.
 
  
Csík vidéke
 
Csíkmadaras (Mădăraş) vasbányászatáról, kerámiaiparáról, ásványvizeiről híres falu. Helyi borvíz- és strandfürdője van. Csíkmadarasi borvízfürdő vasas ásványvizét 1950–51-ben foglalták vascsőbe. A Köpüs-borvíz a Bánya-patak fejében található.
Csíkdánfalva (Dăneşti) A Dugás fürdő 29 C°-os helyi érdekű borvízfürdő. A szabadtéri két strand mellett egy 12 személyes menedékház, teraszvendéglő van.
Csíkkarcfalva (Cârţa) Madicsa-fürdő helyi érdekű, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4,5 km-re nyugatra. A melegfürdőben 10 kád van.
Csíkszentkirály (Sâncrăieni) két borvíztöltő üzeme van: a Hargita és Hargita Gyöngye. Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz előfordulása. A Borsáros természetvédelmi terület az Olt jobb partján terül el 1 km-es hosszúságban, 50–200 m szélességben. Tipikus borvizes forrásláp, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír, a mocsári kőrontó, a rovarevő keskenylevelű harmatfű, hamuvirág. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették.
Csíkverebes (Vrabia). A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják.
Csíkszentimre (Sântimbru) A csíkszentimrei Büdös-fürdő, fő erőssége a szén-dioxidot (CO2) és kénhidrogént (H2S) tartalmazó gázömlés.
 
Csomád–Bálványos kistérség
A Csomád-Bálványos Kistérségi Egyesület települései: Tusnádfürdő, Tusnád, Csíkkozmás, Torja és Sepsibükszád (Kovászna megye).
A Déli-Hargitát az Olt tusnádfürdői áttörése választja el a Csomád-hegycsoporttól. Négy vulkáni építményből épül fel. Legmagasabb csúcsai a Kakukk-hegy (1558 m) és a Nagy-Piliske (1374 m). A Lucs (1229 m) kalderáját nagy kiterjedésű tőzegláp borítja. A Csomád (Ciomatu) hegycsoport a Szent-Anna tó és a Mohos-láp kettős kráterét övező, szinte teljesen ép vulkáni építményben, a Nagy-Csomádban (1294 m) tetőzik. A Büdös-hegy (1143 m) fehér színű kaolinosodott andezitből áll, nevezetessége a kénhidrogén- és széndioxid-kigőzölgéseiről híres Torjai-büdösbarlang. A tőle nem messze emelkedő Bálványosvár (1040 m) a vulkáni hegysor utolsó tagja.
Csíkkozmás (Cozmeni). A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik.
Tusnád (Tuşnad-Sat). Nagytusnád néven is ismeretes. A falu területén van a Benes láp. A község ásványvízforrásairól híres, melyek nagy része az Olt mentén törnek fel, néhol olyan nagy vízhozammal, hogy körülöttük borvizes lápok keletkeznek (Középpatak, Nádas lápja).
Újtusnád (Tuşnadu-Nou). A vasútállomás közeli, 1973–74-ben épült borvíz palackozó üzem. Nádasfürdő borvizes terület, felújítva, botanikai rezervátumként ismeretes. Közelében 4 hektáros forrásláp húzódik, jégkorszaki maradványnövényekkel. Két glaciális reliktum megmentésére van lehetőség: a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és fogas pajzsika (Dryoopteris cristata). A Középpatak forráslápja, borvízláp, természetvédelmi terület, Újtusnádtól 1 km-re délre, Itt van a tundrai törpe tundranyír (Betula humilis) legdélibb ismert előfordulási helye Európában.
 
Kászonfeltíz (Plăieşii de Sus). A fehérkői Szent István forrás borvizét 1893 és 1944 között palackozták. A Szejke nevű vize gyógyhatású.
Kászonimpér (Imper). Répáti borvíztelep palackozója 1888-1956 között üzemelt. A Balási-kúria vagy kászonimpéri kúria ma falumúzeum, későbarokk stílusban épült udvarház.
Kászonjakabfalva (Iacobeni). Ásványvízforrásai: Veresszéki-, Pán-, Szent György-forrás. A Balás forrás töltődéje 1894–1956 között üzemelt. Jakabfalvi fürdő (Kászonfürdő) a Borvíz-patak völgyében fekszik. Az egykori Főkút vizét Salutaris néven palackozták (1890-től), majd a „Kászon Gyöngye” (Perla Casinului) néven hozták forgalomba, 1990-ig.
  
 
Gyergyó vidéke
 
Borszék és Tölgyes vidéke Hargita megye legészakibb tájegységét képezi. A Bélbori- és Borszéki-medencét foglalja magában, hegységkeretével együtt. A vidék a Tölgyesi-szorosban érintkezik Moldvával. A Borszéki-medence nagy tömegű szénsavas ásványvizeiről híres.
Gyergyóremete (Remetea). A gyergyóremetei gyógyfürdő, a falu déli részén van, 14 káddal.
Gyergyóvárhegy. (Subcetate). A Fülpe hegy oldalában levő Ördöglik vizének gyógyító erőt tulajdonít a néphit.
Gyergyótölgyes (Tulgheş) A községben 30 ásványvízforrás buzog fel.
Gyergyócsomafalva (Ciumani) tartozéktelepülései: Szászfalu és Somlyópataka. A falu a Csomafalvi Délhegy (1695 m) vulkáni kúp északi előterében terül el, a Békény-patak hordalékkúpján. Tíz borvízkút is van a faluban.
Gyergyóújfalu (Suseni). A faluban és a határban bővizű, vastartalmú ásványvízforrások vannak. Ma a falu borvizét „Hajnal” néven palackozzák.
 
Kelemen kistérség
A Kelemen Kistérség Egyesület települései: Maroshévíz, Bélbor, Galócás és Salamás. Lakosainak száma 25531 fő.
A Kelemen-havasoknak (Munţii Căliman), a keleti-kárpáti vulkánsor északi kezdőtagjának csak kis része vesz részt Hargita megye mai területének alkotásában. A Kárpát-térség legmagasabb vulkáni hegysége, több csúcsa 2000 m fölé emelkedik: Pietrosz (Pietrosu) 2100m, Kelemen-forrás (Izvoru Călimanului) 2031m, Rekettyés (Răţiţiş) 2021 m. A hegység keleten a Borszéki- és a Bélbori-medencére tekint. A hegységben szénsavas, kálciumos, vasas, bikarbonátos, konyhasós és arzénes ásványvízforrások fakadnak. Bélbori-medence (Depresiunea Bilbor) Hargita megye legészakibb és legmagasabb (960–1060 m) fekvésű medencéje. Területén számos szénsavas ásványvízforrás tör a felszínre.
Bélbor (Bilbor) a megye legészakibb települése, a Kis-Beszterce völgyében, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. Turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások és a gyógylápok. Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Hegyi lápjait is borvizek táplálják.
 
 
 
Udvarhely vidéke
 
Parajd (Praid, Salzberg) látnivalói a sóbánya, a sómalom, hidrotermélis sósfürdő, a Sóháta (576 m) természetvédelmi terület ahol 8 hektáron sószoros, sószakadékok, sósziklák, sódolinák és sós források találhatók. A volt sóhivatal épülete ma egészségügyi rendelő.
 
Felső-Homoródmente kistérség
A Felső-Homoródmente kistérség a Központi-Hargita-hegység déli lejtőiről eredő Kis-Homoród mentén helyezkedik el. Az ásványvízforrások a vulkáni működés utóhatásaként jöttek létre. A kistérség határában 20–25 ásványvízforrás található. Az ásványvagyon szempontjából jelentősek a kirulyfürdői festékföldek (okker) és mezotermális ásványvizek.
Szentegyháza (Vlăhiţa) A Szentegyháza Gyöngye termálfürdő, a Vargyas-patak jobb partján fekszik, 824 méter tengerszínt feletti magasságban, fedett medencével, a víz hőmérséklete 26oC.
A nádasszéki helyi gyógyfürdő vize hideg ásványvízforrás, melyet fáskazán segítségével fűtenek.
A kirulyfürdői borvíz-fürdő vize hideg, nyáron is csak hosszantartó napos idő után alkalmas fürdésre.
 
Homoródfürdő területén: hat gyógyvíz-forrás található, közülük jelentősebb a Mária-forrás és a Lobogó-forrás vize
Oklánd (Ocland) A falu határában levő Dungó-fürdőt 2006-ban felújították.
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774