Helyi erősségek
 
Gazdasági lehetőségek
 
A hazai gazdaság a jelenlegi gazdasági világválság hatására súlyos gondokkal küzd: egyre gyorsul az infláció, erőteljesen hanyatlik a belföldi termelés, ijesztő mértékben növekszik a munkanélküliség, a költségvetési hiány, és gondok jelentkeznek a fizetési mérlegben is. Hargita megye gazdasága, mint a romániai gazdaság szerves része, sem mentes a makroökonomiai hatásoktól: a termelés és az export szintje jelentősen csökkent, a munkanélküliség a mindenapi élet meghatározó jelensége lett.
 
IPAR
Az erdő adta azt a csereterméket, amellyel az itt megtelepedett lakosság az életvitelhez szükséges más portékát -gabonát, más termékeket- főleg a Keleti-Kárpátokon kívüli szomszédságból (Csík és Gyergyó), illetve Belső-Erdélyből beszerezhette. A 20. század első évtizedeiben már üzemszerű volt az erdőkitermelés, sajnos megfontolatlanul, gondatlanul végezték. Ma is a megye egyik vezető ipari ágazatának tekinthető a fakitermelés és –feldolgozás, valamint a bútoripar, amelynek központjai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Galócás és Maroshévíz.
Hosszú ideig a kitermelő iparról is el lehetett mondani azt, hogy a megye egyik fontos erőforrása. A balánbányai rézérc, a lövétei vasérc, a parajdi só, a Székelykeresztúr-környéki metángáz, a borszéki szén, a tölgyesi urántartalmú érc és a vulkáni lánc lejtőin kibontott andezitbányák még a 70-es években merész tervek alapjául szolgáltak, de alig 10-15 év múltán kiderült, hogy ezek túl merészeknek bizonyultak, ugyanis vagy a tartalékok merültek ki, vagy az alkalmazott technológia avult el. A szentkeresztbányai vasmű kohóit tápláló lövétei vasbánya a 80-as évek elején kimerült, fenntartását sok év óta szociális megfontolások indokolták csupán; a réztartalmú ércet kitermelő balánbányai bányavállalat egy új, jelentős réztartalmú bánya nyitásával ideig-óráig az ország egyik jelentős bányakitermelése lehetett; a parajdi kősó ipari feldolgozásra, illetve másodrendű fogyasztásra szánt termelése egyre inkább beszűkült, helybéli feldolgozásának soha sem készültek komoly és indokolt tervei. A borszéki kőszén, bár kiváló minőségű, a kitermelési lehetőségek korlátozottak. A kőbányák, illetve a kaolin és a dolomitok bányászata az országos beruházások, illetve a kohászati és vasfeldolgozó ipar relatív stagnálása miatt takarékon üzemelve próbálnak fennmaradni.
A konfekció-, textil- és cipőipar sem mentes a gazdasági válság hatásaitól. Az elmúlt periodus viszonylagos fellendülését visszaesés követte, főként a külföldi megrendelők piaci helyzete romlásának következményeként.
Az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, ásványvíztöltődék, húsipari egységek) viszonylagos szinten maradása, fejlesztése továbbtervezhető.
 
MEZŐGAZDASÁG
A megye hagyományos gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Hargita megye mezőgazdasági területe 406,4 ezer ha, amelyből 92,7 ezer ha szántóterület, azaz egy főre számítva mintegy 1,15 ha. A 312,3 ezer ha legelő megfelelelő feltételeket teremt az állattenyésztésnek, mely a lakossság egyik fő megélhetési formáját jelenti ma is. A természeti adottságoknak megfelelően változnak a termesztett növényfajták is, így Székelyuvarhely és Székelykeresztúr környékén a gabonafélék, zöldségfélék, cukorrépa, valamint a burgonya termesztését részesítik előnyben. Csík, Gyergyó, Maroshévíz környékén az őszi búza, árpa, burgonya és cukorrépa termesztésén van a fő hangsúly. Az állattenyésztés most is az egyik fő tevékenységet jelenti, dacára annak, hogy az állatállomány az utóbbi időben jelentős mértékben csökkent.
 
KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
 
A kiskereskedelem az utóbbi időben egyre csökkkenő tendenciát mutat, a költségvetési támogatások, az áruforgalmi illeték –főleg az alapélelmiszerek esetében- szintjének fenntartása hátrányosan befolyásolják a vállalkozások nyereségteremtő képességét, valamint a lakosság vásárlóerejét.
A zöldség és a gyümölcs hagyományos piacokon való forgalmazása erőteljesen csökkent, főleg a környéken termesztett fajták esetében, miközben növekedett az importból származó termékek hányada.
A kisebb –főleg élelmiszert forgalmazó– üzletek a kezdeti fellendülés után erőteljes hayatlásnak indultak, nagyon sok ilyen jellegű üzlet bezárt, egyrészt a vásárlóerő csökkenése, másrészt a nagyáruházak erőszakos terjeszkedésének köszönhetően.
 
A helyi gazdasági erősségek tekintetében Hargita megye a jövőben több tényező kiaknázásásra számíthat:
1.szolgáltatások fejlesztése, főleg a lakossági szolgáltatások, a mikro-, kis- és középvállakozások részéről;
2.hagyományos mezőgazdasági termékek termesztése és forgalmazása a régióban és az országban, kisebb vállalkozások révén;
3.a turizmus, főleg a gyógy- és agroturizmus fejlesztése a meglevő természeti erőforrások felhasználása révén.
 
Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
Szavazás

Az Ön családjában mennyi az egy főre jutó élelmiszerre költött összeg egy átlagos hónapban?

Szavazás!
FACEBOOK

CreArt
Network of Cities for Artistic Creation
European Day of Artistic Creativity
Creative Ideas Bank

Hasznos Telefonszámok

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774