Hargita hegység
szombat, 2018. január 20., 23:09:58

Turizmus

madarasi hargita13A hegység területén lévő pihenő- és fürdőhelyeket, valamint a Hargita rejtett zugaiban porladó székely ősvárakat soroljuk fel mint turisztikai vonzáspontokat.
Hargitafürdő: 1250 m (Uz Bence mh.) és 1400 m (Ózon szálló) között, a Csicsói-Hargita keleti oldalán

 

a hegyvonulat legjobban kiépített hegyi üdülőtelepe, Csíkszereda külterülete.

Az ország leghosszabb utcája, a 22 km-es Hargita utca köti a városhoz, amely végig aszfaltút. Hargitafürdőt a 13/A országúton, majd a Tolvajos-tetőn lévő három keresztnél elágazó 138/A aszfaltos úton lehet elérni. A fejlődő üdülőtelepet sajnos a bezárt kaolinbánya rendetlen üzemrésze és néhány meddőhányó torzítja el. Kiépített mofettája, újrafoglalt borvízforrásai és kis, nyitott borvízfürdője képezik gyógytényezőit. Kempingtelepe mellett az utolsó húsz évben gomba módra szaporodtak el a szállodák, panziók. Nyáron a gyalogos turisták és reumatikus betegségeiket gyógyítgató beutaltak özönlik el. A nyári szórakozásokat ötletesen egészíti ki a Balu szabadidőpark. Fekvése különösen a télisportoknak kedvez, öt felvonóval működő, modern sípályája van (Csipike, Miklós, Tófalvi, Ózon, Kossuth). Több jelzett turistaút gócpontja, áthalad rajta a Hargita fő gerincútja is.


Szentimrei Büdösfürdő: 1100–1250 m magasságban, a Déli-Hargita gerincén, Csíkszentkirálytól 14 km távolságra helyezkedik el. Innen lehet elérni egy kétes minőségű makadámúton. A legerősebb mofettával és több gyógyító forrással rendelkező hegyi üdülő több figyelmet érdemelne a megyei hatóságok részéről. Teljesen kiépítetlen, még az alapvető infrastrukturális létesítmények is hiányoznak területéről, dacára annak, hogy több mint 1000 hétvégi ház épült fel itt az évek folyamán. 1970–80 között higanyércet bányásztak a szentimrei Büdösben. Nyomait csak részben tudták eltüntetni. Két kezdetleges mofettája és részben helyreállított borvízforrása csak árnyéka a 70-es években még kádasfürdővel is rendelkező régi üdülőtelepnek. Korszerű, igényes vendégfogadásra nincs berendezkedve, így a külföldi turisták szinte semmit sem tudnak létezéséről. Szállást csak a magánzók villáiban lehet foglalni. A telepen a villanyvilágításon, néhány ABC üzleten és báron kívül nincs semmiféle közszolgáltatás. A Hargita fő gerincösvénye áthalad rajta, de érinti a zsögödfürdői turistaút is.


Madarasi-Hargita-telep: A hegység nyugati oldalán, 1625 m-en (a menedékház magassága) egész kis üdülő- és kirándulóközpont épült. Székelyudvarhelytől Zetelakán, majd Ivón keresztül 36 km, Csíkszeredától a Vargyas-patak mentén 40 km távolságra helyezkedik el. Ivó felől csak terepjáróval és traktorral közelíthető meg, de Szentegyházáról a Vargyas-patak erdei útja kis személygépkocsival is járható. Turistautak csomópontja. A gerincösvény a menedékház előtt halad el. Hozzá csatlakoznak mindkét oldalról a Zetelakáról, Ivóból, Kápolnásfaluból, Szentegyházasfaluból, Csíkmadarasról (Szökő patak) és Csíkrákosról feljövő jelzett bekötőutak. A Madarasi-Hargita varázslatos környéke kedvez a télisportok művelőinek. Nemcsak a hószánkózók vagy kutyaszánfuttatók, hanem a sízők ezrei is ide sereglenek, és ki-ki tudása, tehetsége szerint választhat a hét sípálya között, amelyeket elsőként az országban Snowstar rendszerű hóágyúkkal tartanak karban. A telep sípályái: a Nagy Mihály, Kicsi Mihály, Súgó, Zárug, Csillagösvény, Hadak útja és Csutakos. A Madarasi-Hargitán állandó hegyimentő szolgálat működik.


A Vlahica Gyöngye: (825 m) néven ismert fürdőtelep (nevezhetnénk akár Majzos-fürdőnek is, mert ennek a dombnak a lábánál létesült) a Hargita-fennsík és a Hargita-hegylánc találkozásánál, Szentegyháza keleti határában, alig 2 km-re a falutól, a 13/A műút mellett található, félúton Csíkszereda és Székelyudvarhely között. 1975-ben szideritért kútattak a geológusok, de helyette a szondából 26 fokos mezotermál (langyos) borvíz tört fel.
Azóta épült ki a kellemes kis fürdőtelep, korszerű fürdőmedencével, kempinggel, két panzióval, vendéglővel és bárral. Az úszómedencét télen befedik, így a telep egész évben üzemel.


Szelterszfürdő: Vlahica Gyöngye fürdőtől lefelé a Vargyas-patak mentén, 3 km távolságra található a 742 m átlagmagasságban elhelyezkedő hajdani Bélmező – szejkéje. Az itt sorakozó borvízforrások enyhén sós, alkálikus vizek, mindenféle epe és gyomorbántalom gyógyító elixírei. Mivel a németországi sósvizű Selters-fürdő vizéhez hasonló források találhatók itt, a helyet Székely Szeltersznek nevezték el, és egy ideig vizét is ezen a néven palackozták. Régi, patinás menedékházát a szentegyházi Szt. Gellért Alapítvány működteti. Lennebb a völgyön, 2 km távolságra a sósvizű Nádasszéki-fürdő található. Részlegesen kiépített, csak nyári szezonban üzemel.


Homoródfürdő: (680 m) Csíkszeredától 32, Székelyudvarhelytől 17 km távolságra található a két várost összekötő közút mentén, a Nagy-Homoród völgyében. Híresen zamatos vizét állítólag már a római korban ismerték, de mint gyógyfürdő csak 1773-tól kezdett kialakulni, mint Kápolnásfalu birtokrésze. Fejlődésének csúcspontját 1890-ben éri el, amikor 12 borvízforrása mellett hideg és meleg fürdő is működött az üdülőtelepen. A szocializmus éveiben ifjúsági táborok színhelye. A rendszerváltás után rövid ideig pang a turizmus Homoródfürdőn, de mára az egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőtelepünk, kényelmes panziókkal, kempingteleppel, sípályával és megújuló forrásokkal (Lobogó, Mária).


Kirulyfürdő: (712 m) a Kiruly-patak szűk völgyében fekszik. Csíkszeredától 25 km-re található. Erdei letérő útja a 13/A főútról a Kalibáskő vendéglővel szemben van. Mindig a lövétei faluközösség és egyház birtoka volt. Kezdetben solymárok madárbefogó helye. 1740-től válik mindinkább ismerté, nagy kedvelőjének, gr. Lázár Jánosnak köszönhetően. A XIX. században leginkább a segesvári, medgyesi és kőhalmi szászok látogatják. A XX. század hetvenes éveitől gyereküdültető. Ma elhagyatott, borvizes fürdőmedencéje használhatatlan, egyetlen forrása a központban újra van foglalva. A csendes pihenést keresők Mekkája.


Tusnádfürdő: (650 m) a megye országos hírű gyógyfürdője és üdülőtelepe az Olt festői szorosában fekszik. 1968-ban emelkedett városi rangra, habár már 1842-től ismertek voltak gyógyító forrásai. Három fejlődési perióduson ment keresztül. Az elsőnek az 1848–49-es forradalom vet véget, amikor porig ég. 1852-től Ferenc József császár parancsára építik újjá.
Fejlődését az első, majd a második világháború gátolja. Kezdetben a régi Tusnádfürdő a Monarchia divatos fürdőhelyeinek mintájára épül, svájci stílusú villákkal, födött sétánnyal, a Rudi-fürdővel és a Stefánia Gyógyintézettel, a mostani „poliklinika" elődjével! Az országutat gr. Mikes Benedek költözteti, fel 1860-ban az Olt szorosából, megszüntetve ezáltal a gyakori áradások által okozott útelzáródásokat és baleseteket. 1934-ben lesz önálló település, elválva az anyaközségtől, Nagytusnádtól. 1962-ben bekapcsolják az országos villanyhálózatba, és még ebben az évben leaszfaltozzák az utat. 1970–80 között közművesítik, új szállodákat, vendéglátó-ipari egységeket létesítenek (Olt, Tusnád, Tulipán szálló, Anna és Malom-csárda vendéglő) 1975-ben elkészül az új fürdőgyógyászati kezelőközpont is. A rendszerváltás után a fürdőélet megtorpan, előtérbe kerülnek a magánvállalkozók, gomba módra szaporodnak a panziók, szállodák. Mondhatjuk, hogy Tusnádfürdő a negyedik fejlődési szakaszához érkezett.


Csíkszereda, a megyeközpont a Nagy-Somlyó vulkáni kupolájának nyugati lábainál fekszik, igen szép környezetben, 650–700 m tengerszint feletti magasságban. Számtalan kultúr-turisztikai látnivalóját csak felsoroljuk. Ezek a Mikó-vár, ma Csíki Székely Múzeum (1714–1721), vele szemben a teljes Vár tér, körben a városházával; a két, tornyos magánházzal, az ORL kórházzal, az Igazságügyi Palotával (melyek a XIX–XX. század fordulóján épültek) és a tér aljában az ortodox templommal (1934) egyazon eklektikus-klasszicizáló stílust képvisel. Egységét csak a neobizánci stílusban épített román templom töri meg.
Lennebb a központi parkot a Vákár Lajos jégpálya, a Fenyő Szálló, a Segítő Mária Gimnázium, a Sapientia egyetem, a görög katolikus templom, a régi főtér és a Csíki Játékszín épülete veszi körül. Távolabb a tágas Szabadság téren áll szemben egymással Hargita Megye Tanácsának épülete és a Szakszervezetek Művelődési Háza. A Csíksomlyó felé vezető Coşbuc és Szék útja találkozásánál a város legszebb, 1909–1911 között épült, szecessziós stílusú gimnáziuma látható.
A csíksomlyói kegyhely kiemelt épülete a kéttornyú barokk kisbazilika, Szűz Mária temploma (1804–1830). Hozzátartozik a ferencesek rendháza, mögötte a klarisszák modern zárdaépületével. Szintén a templom mögött emelkedik Böjte atya árvaháza, a hajdani (1640) csíksomlyói gimnázium eredeti épülete. Szemben a templommal a KALOT (tervezője Kós Károly) és a Jakab Antal Tanulmányi Ház épületei láthatók, majd vissza Csíkszereda felé egy kontyos tetejű, zsindelyes ház következik, régisége miatt igazi kuriózum. A Kis-Somlyó felé vezető út mentén a nem túl látványos Barátok fürdője található. Mellette a Mária kútja ontja a friss borvizet. Vele szemben indul a dombon felfelé a keresztútja, a 14 stációt jelző kőkereszttel. A búcsúsok útját követve először a Kis-Somlyó oldalában lévő Szent Antal-kápolnát (1673) pillantjuk meg, majd a hegytetőn feltűnik a Salvator kápolna is (XV. század), mellette a Passio imolával, két fogadalmi kereszttel és a remetelakkal. A két Somlyó nyergében található az 1996-ban épített szárnyas oltár (Makovecz), ahol a búcsús misét celebrálják.
A város látnivalói közé tartozik a Millenniumi templom (2003), mellette a régi templommal (1758), Zsögöd XV. századi, patinás temploma és a Nagy Imre-emlékház a képgalériával együtt.
Csíkszereda déli kijáratánál, az Olt jobb oldalán fekszik Zsögödfürdő, régóta ismert borvizes hely, ahol borvízstrand, melegített borvizes, födött uszoda, kádas fürdő és mofetta áll a vendégek rendelkezésére. A szép fekvésű telep felújítás alatt áll, vendéglátásra csak a kiadó víkendházaknál lehet számítani. A város másik borvízfürdője a hajdani Hellvig-fürdő, a maiSzeredai-fürdő. Két langyos vizű medencéje nyári szezonban üzemel.
A csíkdánfalvi Dugás-fürdő szintén a működő strandfürdők közé tartozik. Mezotermál medencéi a falutól nyugatra 1,5 km távolságra találhatók, igen szép környezetben. Sátoros turistáknak is biztosítanak helyet, a kis ABC bolt és a kádas fürdő közelében.
Csíkrákos fürdője a Vándor Székely Panzió tulajdonában, a Bogát-hegy lábánál található.
A négykádas fürdő mellé finn szauna is társul az éttermen és szálláshelyeken kívül. Gyógyvizét 1821 óta ismerik. A 360 m mélységből feltörő artézi kút (szonda) langyos vizű.
A csíkkarcfalvi Madicsa-fürdő és a madarasi strandfürdő teljesen tönkrementek, turisztikai használatra alkalmatlanok. A Nagy-Murgó nyugati lábainál lévő csendes Uzonkafürdő a legbájosabb, legmeghittebb üdülőtelep a Hargita térségében, de sajnos csak nevében őrzi fürdőjellegét. Táborozásra, kempingezésre ideális hely.
Marosfő hegyi üdülőtelep nem fürdőhely, de a Hargita- és a Gyergyói-havasok találkozásánál országos érdekeltségű klimatikus gyógyhely, a télisportok egyik kedvelt színtere a megyében. Kivételes tájképi harmóniája; könnyű elérhetősége mind vasúton, mind országúton turisták ezreit csalogatja ide. A Csíki- és a Gyergyói-medence vízválasztóján (875 m) kialakult napfényes üdülőtelep igazi meleg oázis a zord klímájú szomszédok között.

 

Szerző: Zsigmond Enikő