Hargita hegység
szombat, 2018. január 20., 23:09:37

Geológia

madarasi hargita16A Kárpát-medence legbelső körívét alkotó „tűzgyűrű" része; amelynek hegységképző vulkáni működései a neogénben három ciklusban játszódtak le, ami időben 45 millió évtől (Gömör-Szepesi-érchegység, Szlovákia) 29 ezer évig tartott, ugyanis ekkor fejezte be működését a legutolsó vulkán, a Szent Anna-tó krátere.

 

Mivel a vulkáni hegykoszorú az Erdélyi-medence belső peremén nem egyszerre keletkezett, az északi vulkáni hegységek öregebbek a Hargitánál, amelynek megjelenése kb. 26 millió évre tehető. A hegyvonulat kőzetanyagát a semleges vegyhatású andezit-kőzetcsalád alkotja, a bazaltos átmenetektől (lúgos vegyhatás) a dacitos változatokig (savas vegyhatás). A Hargita kráterei rétegvulkánokat építettek, ezért az andezitlávákat andezittufák, különböző vulkáni törmelékanyagok (piroklasztitok) és sokszor horzsakő csíkok rétegezik.
A hegység testét egymás mellett feltornyosult vulkáni kupolák sorozata építi fel, mindenik belsejében egy-egy jókora kráterrel. Köztük alacsony nyergek, lapos átjárók, „tetők" találhatók, amelyeket ezen a tájon senki sem nevez hágónak, mert a hágó maga a meredek hegyoldal, míg a tetők széles magaslatok, de nem csúcsok! Ezek a bevágások egyben vízválasztók is, még nem olyan mélyek, hogy megbontsák a Hargita gerincének folytonosságát. Rajtuk aszfaltozott gépkocsi utak és erdőkitermelő utak haladnak át, megkönnyítve a hegység átjárhatóságát. A vulkáni krátereket lepusztította az erózió, és patakok nyitották meg falaikat, lecsapolva a bennük keletkezett tavakat.
Az aktív vulkánosság lecsendesedését az utóvulkáni működések követték, kezdetben forró gejzíres típusú szökőforrásokkal és fumarólás, kénes, szén-dioxidos termálmezőkkel. Ugyanakkor a mélyebb rétegekben hidrotermális hatásra megkezdődött az alig megszilárdult andezitek bomlása is, létrehozva a ma ismert kaolintelepeket vagy cinnabaritfészkeket. Az ércesedés folyamata nem volt olyan intenzív, mint a Nagybánya környéki vulkáni hegységek (Avas, Gutin, Rozsály, Széples) vagy az Erdélyi-érchegység esetében. Az utóvulkáni működések megszelídülve, lecsendesedve ma is folytatódnak, zamatos borvízforrásokkal és gyógyító mofettákkal ajándékozva meg minden rászorulót a Hargita mindkét oldalán. Ma ezek képezik a megye turisztikai és balneológiai fejlesztésének alapköveit.

 

Szerző: Zsigmond Enikő